Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.: Fordulópont az egyetemes zsinatok történetében Nyugaton a XIII. században
Szuromi Szabolcs Anzelm 341 vé, illetve valószínűleg személyük védelme miatt megtiltja számukra, hogy a nagyhéten a nyilvánosság előtt mutatkozzanak.83 Magyarországon már az 1100- ban megtartott I. Esztergomi Zsinat több fejezetben beszélt az izmaelitákról (muzulmánokról)84 és az izraelitákról.85 A zsinati rendelkezések az izmaelitáknak a társadalomba való beilleszkedését próbálták előmozdítani, egyúttal tilalmazták, hogy a keresztények felett az izraeliták bármilyen hatalmat gyakoroljanak. Letelepedésüket a kortárs európai területi zsinatokhoz hasonlóan a hazai egyházi jogalkotás is csak a püspöki székhelyeken engedélyezte. Kálmán királyunk törvényei között található Capitula de iudeis már kitért a keresztények és az izraeliták közötti kölcsönügyletekre,86 melyeket vegyes, azaz mind a két fél részéről állított tanúk jelenlétében kellett lefolytatni. Amennyiben jelentősebb összegről volt szó, úgy ennek az ügyletnek írásban kellett történnie. Érdemes összevetni ezeket az intézkedéseket a IV. Lateráni Zsinatot követően megszövegeződő, 1233-as beregi egyezményben foglaltakkal, melyek Jakab itáliai püspök, pápai legátus jelenlétében születtek meg. Az egyezmény fellépett mind az izraeliták, mind pedig a muzulmánok állami tisztségviselésével szemben.87 Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az izraelitákkal és izmaelitákkal kapcsolatos rendelkezések tartalmát a korabeli társadalmi körülmények horizontjában szükséges értelmezni. Sajátos módon igaz ez a muzulmánokkal szemben hozott intézkedések és a keresztes hadjáratok belső kapcsolatára. A valóban minden jelentősebb egyházi kérdésre figyelmet szentelő IV. Lateráni Zsinat kánonjainak előkészítéséről, azok megvitatásáról és végső formába öntéséről szinte semmi biztosat nem tudunk. Az azonban tény, hogy a befejező, 3. szesszión, november 30-án felolvasásra és jóváhagyásra kerültek a zsinati határozatok, amelyeket az egyetemes zsinatok történetében először maga a pápa hirdetett ki. 5. III. Ince pápa nem érhette meg a zsinat által 1217-re meghirdetett keresztes hadjárat megindítását 1216. június 16-án bekövetkezett halála miatt.88 Azt mindenesetre tudjuk, hogy Hugó, Ciprus és II. András (1205-1235), Magyarország 83 Vö. 68. kánon. 84 Vö. 46-49. fejezetek. Vö. ZÁVODSZKY, L., A Szerit István-, Sclent László- és Kálmán-korabeli törvények és zsinati határosatok forrásai, Budapest 1904, 189-190. 85 Vö. 74-75. fejezetek. ZÁVODSZKY, A S%ent István-, S^ent László- és Kálmán-korabeli törvények, 191-192. 86 Vö. 1-3. fejezetek. ZÁVODSZKY, A Ssynl István-, S^ent László- és Kálmán-korabeli törvények, 195. 87 Vö. S^ent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarorsc>ágról (Szegedi Kösfpkortörténeti Könyvtár 6), Szeged 1994, 102. Vö. WALDMÜLLER, L., Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. I -'on der Völkerwanderung bis \um Ende Arpaden (1511) [Kowçi/engescbicbte A], 176. 88 A hadjárathoz és III. Ince tevékenységéhez vö. KENNAN, E., Innocent III and the First Political Crusade, in Traditio 27 (1971) 231-249.
