Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.: Fordulópont az egyetemes zsinatok történetében Nyugaton a XIII. században
Szuromi Szabolcs Anzelm 335 tál keresztes hadjáratot kezdeményezett az eretnekségek megszüntetésére, ami magában foglalta a tévtanok terjesztőinek fejedelmi vagy püspöki intézkedésre történő felkutatását.27 A zsinat kifejezetten elítélte Joachim f Fiore ciszterci apát (f 1202) Szentháromsággal kapcsolatos tévedéseit, melyekkel Petrus Lombardust támadta, továbbá Amalric de Bcne (f 1200 körül) párizsi teológus állításait.28 Az ezt követő zsinati kánonok az egyház belső reformjának megalapozását mozdítják elő. A 6-13. kánon egyházfegyelmi kérdéseket tárgyal, melyek közül kiemelkedik az egyházmegyei zsinatok évenkénti megtartását kötelezővé tevő 6. kánon. Ez az intézkedés a területi zsinati jogalkotásra gyakorolt hatása mellett terminológiai szempontból is nagyon jelentős, hiszen pontosan megkülönbözteti egymástól a püspökökből álló conálium és az egyházmegyei jogalkotásban a megyéspüspök tekintélyétől függő synodus intézményének szintjét.29 Utalnunk kell a 13. kánonra is, amely a III. Lateráni Zsinathoz hasonlóan szigorúan tiltja újabb szerzetesrendek alapítását, és kötelező jelleggel előírja az évi káptalani gyűlések összehívását, továbbá a generális káptalan intézményének ciszterci mintára történő bevezetését. A zsinati tilalom hátterében a kisebb szerzetesi csoportok számának áttekinthetetlen növekedése és a püspöki fennhatóság figyelmen kívül hagyása húzódott meg. Éppen ezért további intézkedést találunk a szerzetesek külső tevékenysége szabályozásának kérdésében. A zsinat minden külső tevékenység felügyeletét, amennyiben lelkipásztori területet érint, aláveti a területileg illetékes megyéspüspöknek, a monasztérium esetleges exempciójától függedenül.30 A kérdés jelentőségét jelzi, hogy az 1234-ben kihirdetett Decretales Oregoni ZX31 már külön cím alatt, kilenc kánonban foglalkozik a szerzetesi házak felett gyakorolt püspöki hatalommal.32 A IV. Lateráni Zsinaton elfogadott határozatok közül több a klerikusokra vonatkozó erkölcsi kívánalmat rögzít (14-22. kánonok), az engedelmesség, önmérséklet és önmegtagadás mércéjét állítva eléjük.33 Ezen normák lelkiismeretes követése nemcsak külsőleg (viselkedésben,34 öltözködésben,33 étkezésben36) köte- 2 Vö. 3. kánon. 28 Vö. 2. kánon vö. szerk. DENZINGER, H. - SCHÖNMETZER, A., Enchiridion symbolorum, definitionum et declarationum de rebus fide et morum ,Freiburg 197636, (DS) 803-808. 29 A kérdéshez vö. ERDŐ, R, Az egyházmegyei zsinat intézménye a történelemben in ERDŐ Egyházjog a középkori Magyarországon, Budapest 2001, 19-24, különösen 21. 30 Vö. C. 18 q. 2 c. 6; X 3. 35. 8; Clem. 3. 11. 1 ; a kérdésről: SZUROMI, The character of juridical personality of monastery as a community of persons up to the 13**1 Century, in Folia Theologica 11 (2000) 101- 109. különösen 104-107. 31 ERDŐ, Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae I/1), Budapest 1998, 188-194. 32 X 3. 36. 1-9. 33 Vö. 14. kánon. 34 Vö. pl. 18. kánon. A klerikusok párbajozásának tilalmáról és szankciójáról vö. SZUROMI, A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII-X1II. században {Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 111/4), Budapest 2002, 145-146. 33 Vö. 16. kánon. 36 Vö. 15. kánon.
