Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Sivadó Csaba: Az apofatikus teológia a keleti egyházban
Sivadó Csaba 307 kott karakterében látta, különösen pedig annak a2 anyagi testtel való egységében. A görög atyák apofatikus teológiájukban állítják, hogy Isten nem csak az ember bukott állapota miatt emelkedik az emberi nyelv és értelem fölé, hanem mert O mint Isten maga megközelíthetetlen.19 Nüsszai Szent Gergely Mózes élete című munkájában Isten fogalmi megközelítésének nehézségeiről írva megjegyzi, hogy, minden Istenre vonatkozó fogalom egy csalóka látszat, hamis hasonlóság, egy bálvány. Amennyiben értelmi reprezentációra hagyatkozva értelmünknek és ítéletünknek megfelelően alkotunk fogalmakat, Istent utánzó bálványokat alkotunk ahelyett, hogy Isten maga nyilatkoztathatná ki magát számunkra.17 Egyeden név van, mely által az isteni természet kifejezhető: a csodálat, mely megragadja a lelket, mikor az Istenről gondolkodik.18 Nazianzoszi Szent Gergely pedig egyik beszédében azt írja: „Nehéz Istent fölfogni, de szavakban meghatározni lehetetlen.”19 Az imént idézett szövegekből látható, hogy az apofatizmus, mint a fölfogha- tadan Isten felé való vallásos atdtüd, nem vonatkozik kizárólagosan csak Aeropagita Déneshez, hiszen a legtöbb keleti atyánál megtalálható.29 Az isteni természet fölfoghatatlanságának ez a tudata a keleti atyáknál találkozik a kinyilatkoztatás személyes istenképével. (Mózes, Szent Pál) Homály vagy sötétség Mózes felmenetele Istenhez a Sinai hegyre, Sinai hegy sötétségébe az isteni természet megközelíthetetlensége leírásának kedvelt képe az atyáknál. A sötétéség vagy homály képe már Origenésznél, Alexandriaia Kelemennél is megjelenik, de igazi teológiai jelentéssel Nüsszai Gergely ruházza fel. A homály, sötétség értelmét azonban teológiai szinten kell keresni. Az ember természetes erejét tekintve az isteni lényeg ismerete lehetetlen. Az értelem számára az isteni lényeg áthatolhatatlan marad, még akkor is, ha az a kegyelem által van megvilágosítva. Nüssza püspöke az első, aki a misztikus tapasztalat legmagasabb állapotának ezt a karakterisztikumát kifejezi. A „sötétség” teológiai megfogalmazása Gergely két művében mutatható ki leginkább, az egyik a Mózes élete, a másik pedig az Énekek Énekéről szóló kommentár. 10 Vő. MEYENDORFF, Byzantine Theology — Historical trends and doctrinal themes, 12. 17 Vő. PG 44, 377. 18 Vö. NÜSSZAI SZENT GERGELY, In Cant, Canticorum, in PG 44, 1028. 19 Oratio 2?, in PG 36,29-32. 20 Alexandriai Kelemen ugyanezt a tapasztalatot a Szőnyeg cimű művében a következő módon önti fogalmakba: „Nem abban foghatjuk fel Istent, ami ő, hanem abban, ami nem O”. Vö. Stromata V,2 in PG, 9,109.
