Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Sivadó Csaba: Az apofatikus teológia a keleti egyházban

Sivadó Csaba 307 kott karakterében látta, különösen pedig annak a2 anyagi testtel való egységében. A görög atyák apofatikus teológiájukban állítják, hogy Isten nem csak az ember bukott állapota miatt emelkedik az emberi nyelv és értelem fölé, hanem mert O mint Isten maga megközelíthetetlen.19 Nüsszai Szent Gergely Mózes élete című munkájában Isten fogalmi megköze­lítésének nehézségeiről írva megjegyzi, hogy, minden Istenre vonatkozó fogalom egy csalóka látszat, hamis hasonlóság, egy bálvány. Amennyiben értelmi repre­zentációra hagyatkozva értelmünknek és ítéletünknek megfelelően alkotunk fo­galmakat, Istent utánzó bálványokat alkotunk ahelyett, hogy Isten maga nyilat­koztathatná ki magát számunkra.17 Egyeden név van, mely által az isteni természet kifejezhető: a csodálat, mely megragadja a lelket, mikor az Istenről gondolkodik.18 Nazianzoszi Szent Gergely pedig egyik beszédében azt írja: „Nehéz Istent föl­fogni, de szavakban meghatározni lehetetlen.”19 Az imént idézett szövegekből látható, hogy az apofatizmus, mint a fölfogha- tadan Isten felé való vallásos atdtüd, nem vonatkozik kizárólagosan csak Aeropagita Déneshez, hiszen a legtöbb keleti atyánál megtalálható.29 Az isteni természet fölfoghatatlanságának ez a tudata a keleti atyáknál találkozik a kinyilat­koztatás személyes istenképével. (Mózes, Szent Pál) Homály vagy sötétség Mózes felmenetele Istenhez a Sinai hegyre, Sinai hegy sötétségébe az isteni természet megközelíthetetlensége leírásának kedvelt képe az atyáknál. A sötétéség vagy homály képe már Origenésznél, Alexandriaia Kelemennél is megjelenik, de igazi teológiai jelentéssel Nüsszai Gergely ruházza fel. A homály, sötétség értelmét azonban teológiai szinten kell keresni. Az ember természetes erejét tekintve az isteni lényeg ismerete lehetetlen. Az értelem számára az isteni lényeg áthatolhatatlan marad, még akkor is, ha az a kegyelem által van megvilá­gosítva. Nüssza püspöke az első, aki a misztikus tapasztalat legmagasabb állapo­tának ezt a karakterisztikumát kifejezi. A „sötétség” teológiai megfogalmazása Gergely két művében mutatható ki leginkább, az egyik a Mózes élete, a másik pedig az Énekek Énekéről szóló kom­mentár. 10 Vő. MEYENDORFF, Byzantine Theology — Historical trends and doctrinal themes, 12. 17 Vő. PG 44, 377. 18 Vö. NÜSSZAI SZENT GERGELY, In Cant, Canticorum, in PG 44, 1028. 19 Oratio 2?, in PG 36,29-32. 20 Alexandriai Kelemen ugyanezt a tapasztalatot a Szőnyeg cimű művében a következő módon önti fogalmakba: „Nem abban foghatjuk fel Istent, ami ő, hanem abban, ami nem O”. Vö. Stromata V,2 in PG, 9,109.

Next

/
Thumbnails
Contents