Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Sivadó Csaba: Az apofatikus teológia a keleti egyházban

303 Sivadó Csaba Az apofatikus teológia a keleti egyházban Aeropagita Dénes a Misztikus teológiáról című munkájában két teológiai útról beszél, katafatikus — pozitív; apofatikus — negatív megközelítésekről.1 A miszti­kus író szerint a tökéletes és egyetlen mód, amely Istenhez megfelelő — az apo- fadkus. Minden ismeret egy létező tárgyat feltételez. Mivel Isten minden létezőn túl van, ahhoz, hogy megközelítsük Öt, szükséges minden olyat tagadni, mely ki­sebb Nála, azaz, mindent ami létezik. Épp a „nem tudás által” ismerhető meg Ö, aki az ismeret minden lehetséges tárgyát meghaladja. Tagadás által valaki a létezők alacsonyabb fokáról a legnagyobb felé emelke­dik, félretéve mindazt, ami megismerhető, azért, hogy a Megismerhetedenhez közelebb kerüljön, az abszolút tudadanság sötétségébe.^ Mind a keled, mind pedig a nyugati hagyomány azt állítja, hogy nem vagyaink képesek a megismerheteden Isten lényegét fölfogni. Első megközelítésben úgy tűnhet számunkra, hogy ezt a határozott és elterjedt meggyőződést annak a filo­zófiai összefüggésnek a szükségessége motiválta, hogy Isten definíció által nem ragadható meg a véges értelem számára. Ennek legmélyebb gyökere mégis abban a belátásban keresendő, mely az imádságból és nem a filozófia által jön: Minél közelebbről közelid meg valaki Istent, annál inkább meg kell hajtania fejét és be­födni arcát. A megismerheteden isteni lényeg Isten szentsége, az Ö dicsősége, mely több mint szigorú filozófiai értelemben felfogott lényeg, mint a natura vagy szubsztancia kifejezések.3 Az keled egyház gondolkodásában az apofatikus teológia hangsúlya abban a felismerésben gyökerezik, hogy az emberi nyelv szegény, hogy az isteni misztéri­ummal szembenézzen. Az apofatizmus az Istenről alkotható összes definíció ta­gadását jelend. A „nem-tudásnak” ez a sötétsége azonban nem agnoszticizmus, hanem egy egyfajta ismeret. A görög patrisztikus teológia azt fejezi ki számunk­1 Az elnevezés a görög a7to(partKOÇ - tagadó és KaxatpaiiKOC - állító jelentésű szavakból ered és honosodott meg a teológiai szakkifejezések között. Lásd még: BONDI R, C., Apophatic Theology, in szerk. RICHARDSON, A. - BOWDEN, J., A New Dictionary of Christian Theology, London 1983, 32; WELCH, J., Mystical Theology, in szerk. KOMANCHAK, J. A., - COLLINS, M., The New Dictionary of Theology, Collegeville 1987, 692-694. 2 Vö.. LOSSKY, V, The Mystical Theology of the Haslem Church, New York 1991, 25. 3 Vö. LACUGNA, C. M, God Who is Mystery, in szerk. FIORENZA, E S., - GALVIN, J. R, Systematic Theology - Roman Catholic Perspectives I, Minneapolis 1998, 157.

Next

/
Thumbnails
Contents