Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Bolberitz Pál: A döntés szabadságának kérdése Aquinói Szent Tamás filozófiájában
29 Bolberit^ Pál A döntés szabadságának kérdése Aquinói Szent Tamás filozófiájában A szabadság kérdése napjainkban sokakat foglalkoztat, ám a szabadság fogalmán többnyire a kényszertől való mentességet és a választás szabadságát értik, jóllehet a szabadság teljessége az elkötelezettség és a döntés szabadságában éri el teljességét. Aquinói Szent Tamás, a középkor neves keresztény gondolkodója több művében is foglalkozik a szabadsággal mind filozófiai, mind teológiai szempontból. Szól az ember szabadságáról, de Isten és az angyalok szabad tetteiről is tárgyal. Témánkat a következőkben leszűkítjük az ember szabadságáról vallott nézeteire. „Aquinói Szent Tamás különféle műveiben ír a szabadságról, többnyire az akaratról, mint szellemi képességről kialakított nézeteivel kapcsolatban. Az Angyali Doktor műveiben a szabadság kérdése a következő módon merül fel: Vajon a szabadság az értelem vagy az akarat aktusa-e? Mielőtt azonban kifejtenénk tanítását a szabadság témájáról, először röviden tárgyalnunk kell azokról a nézetekről is, melyek hatottak Szent Tamásra, s mintegy forrását képezték nézeteinek, majd pedig megkíséreljük rendszeresen kifejteni a szerző szabadságról szóló tanítását, s végül napjaink érdeklődésének megfelelően a gyakorlati következményeket kívánjuk levonni tanításából. Ezért témánkat történeti és fenomenológiai módszerrel tárgyaljuk.1 Történeti áttekintés A „szabadság” fogalma eredeti jelentésében politikai és szociális jelentést hordoz2. Az antik görög világban szabadoknak nevezték a nemeseket^, vagyis azokat az embereket, akiket a társadalom szabad polgároknak tekintett. Az antik római birodalom azokat tekintette szabadnak, akik szabad emberek gyermekei voltak (liber3’). Platón műveiben merül fel először a szabadság fogalma, mégpedig úgy, 1 Bővebben lsd. WEISHEIPL, J., Thomas von Aquin, Styria, Graz 1980; PESCH, O. H., Thomas von Aquin, Grünewald, Mainz 1988. 2 Vö. „Leute” németül, magyarul: nép, pontosabban azok, akik a népnek nevezett emberi társulás szabad tagjai. 3 Vö. „eleutheori”.
