Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
Patsch Ferenc 255 nulásáról van szó. A opus magnum befejezetlenségét (kudarcát) azonban a magunk részéről a „léttörténet” felettébb tanulságos adatának, „eseményének” értékeljük. Min bukott meg a „Lét és idő”? S mit jelent a bukása? A közgondolkodás különbséget tesz kudarc és kudarc között. Létezik kisstílű, szégyenteljes, piszkos kis kudarc. Ám van nagyszabású, megrendülést kiváltó bukás is. Létezik tragikus, amiként van katartikus, drámai vereség. Kinek-kinek szíve joga az értékelés. A magam részéről hajlok arra, hogy a „Lét és idő” befejezetlenségét elismerésre méltó bukásnak tartsam, mint ahogy talán minden ehhez hasonló nagyszabású hermeneutikai ontológia létrehozására irányuló törekvés kivitelezhetetlensége, elvi befeje^betetlensége jelének is. S vajon nem értelmezhető-e ennek belátása önmagában is fordulatnak — ill. a voltaképpenifordulatnak — a XX. szózadi gondolkodás történetében? Heidegger gondolkodói zsenije olyan területeken tört utat, ahol eladdig senki sem járt. Követőkre volt szüksége, akik — J. Habermassal szólva — „városiasítot- ták a heideggeri vidéket”49, s akik közé első sorban a nagy tanítvány, Gadamer tartozott. Gadamer — a „Lét és idő” Heideggeréhez képest — szinte fegyelmezetlenül hányaveti, elbeszélő, „nyegle” nyelvhasználata — valószínűleg — korántsem véleden. Nemde sokkal inkább egy bejárt, s a továbbiakban járhatatlannak ítélt gondolati út tanulságainak levonását kell-e látnunk benne? Hogy valóban történt-e általuk változás (fordulat) a gondolkodás-történetben, ez jelentős részben az értékelő saját filozófia- ill. teológiafogalmán (filozófiai és teológiai optioján) múlik, nem pedig pusztán a vizsgált fenoménen, ti. amelynek átalakulását ezen értékelés tagadja, jósolja, esetleg megköveteli. Általában elmondható, hogy a történetiséget filozófiai alapon nagyra értékelők inkább hajlanak a „fordulat” elismerésére, míg az eszmetörténeti beállítódottságúak inkább a folytonosságot hangsúlyozzák. 9.A radikális „fordulat”-elgondolás kritikája: kísérlet a filozófiai hagyomány hermeneutikán túli rehabilitálására (a hermeneutikai nyitottság mint az előítéletmentesség megújuló követelménye) — vázlat A nagyigényű „fordulat’’-párti gondolkodás — melynek jellemzője, hogy a hermeneutika fajtáit a korábbi kifinomult felosztásokkal szemben hajlamos mindössze két csoportba sorolni (hagyományos és filozófiai hermeneutika) — kritikára szorul50. Az említett értelmezés (bizonnyal részben saját előfeltevéseinek 49 HABERMAS, J., Die Urbanisierung der Heideggerseben Proving. Daudatio auf H.-G. Gadamer, in GADAMER — HABERMAS, Das Erbe Hegels. Zwei Reden aus Anlaß des I legel-Preises, Suhrkamp, Frankfurt a. M. 1979, 13. 50 Ennek kidolgozásának iránj'ába tesz figyelemre méltó lépéseket a következő kötet: szerk. MONDIN, B., Ermeneutica e metafisica. Possibilitá di un dialogo Cittá Nuora Editrice, Roma 1996.
