Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
Patsch Ferenc 245 — hermeneutikai elmélet (hermeneutical theory); — hermeneutikai filozófia (hermeneutic philosophy)', — kritikai hermeneutika. E felosztás értelmében a hermeneutika mint egzçgetikai elmélet mindenekelőtt módszer-fogalom (Fr. Schleiermacher, W. Dilthey, E. Betti stb.); mintfilozófia ontológiai igényt támaszt (Heidegger, H.-G. Gadamer); mint univerzális kritika pedig elsősorban gyakorlati érdeklődésű (K. Marx, K.-Q Apel, Fr. Habermas, P. Ricoeur). Létezik emellett — amint azt jeleztük — egy elterjedt megkülönböztetés a hermeneutikai filozófia (ill. teológia), valamint a filozófiai (ill. teológiai) hermeneutika között, s fejezetünk címe ennek ígért utánajárni. De nem ezt tettük-e már ezidáig is? Mert igaz ugyan, hogy a „filozófiai hermeneutika” kifejezés eredetileg H.-G. Gadamer főműve, az „Igazság és módszer” alcímében szerepel17, s válik az értelmezések lényeges pontjává (avagy cruxfilologorumixi18). Ám mindez csak a hermeneutikai tradíció átértelmezésének árán lehetséges. Formálisan közelítve a kérdést, a gadameri megkülönböztetés mindenek előtt újabb, az eddigieknél radikálisabb felosztást sejtet: talán nem elhibázott ezt a hagyományos (elsősorban módszertani vagy tudományelméleti orientáltságú) ill. a — bármilyen legyen is az — „Gadamer-utáni” hermeneutika kettősségének tekinteni. S hogyan érthető ez utóbbi? Természetesen csak tulajdon önértelmezéséből, s abból az interpretációból, ahogyan előzményeit maga láttatja, önmagukból látszani engedi. Eszerint pedig Gadamer törekvése — amint azt ismételten hangoztatja is — mindenek előtt filozófiainak mutatkozik19. Emellett — tárgyilag tekintve — feltűnő, hogy már főműve Bevezetőjében jelzi20: nem tudományos módszertant kíván írni, hanem annak utánajárni, vajon „a tudományon kívüli megismerésmódok igazságigényét mennyiben lehet filozófiailag igazolni”. A szövegszerű megjegyzéseken kívül kitűnik ez egész célkitűzése irányából, mely kicseng könyve harmadik főrészének címéből is, amely „a hermeneutika ontológiai fordulatának” végrehajtását ígéri-előlegzi. Nem látszik hát jogosulatlannak az „Igazság és módszer” álló Az angolban szerencsésen különbséget lehet tenni a hermeneutical és a hermeneutic melléknevek (gondolati tartalmak) között, amelyre sajnos sem a magyar, sem az olasz nyelv nem alkalmas. 17 Vö. GADAMER, Wahrheit und Methode. Grundzüge einer philosophischen Hermeneutik (Gesammelte Werke Bd. 1), Tübingen 1990; magyarul Igazság és módszer. Bg)' filozófiai hermeneutika vázlata, Gondolat, Budapest 1984 (röv.: WM; IM). 18 Vö. pl. SCHOLTZ, G., Was ist und seit wann gibt es ‘hermeneutische Philosophie’?, Dillhey-Jahrbuch 8 (1992-93), 93-119; ill. FIGAL, G., Philosophische Hermeneutik - hermeneutische Philosophie, in szerk. FIGAL - GRONDIN - J., SCHMIDT, D. - SIEBECK, M., f lermeneutische Wege. H.-G. Gadamer yum Hundertsten, Tübingen 2000, 335-344. 19 Vö. GW 2, 438; IM, 11; amit majd egyebek között a főmű harmadik kiadásához írt előszavában újra nyomatékosan hangoztat (vö. IM, 19). 20 Vö. GW 1, 1; IM, 21.
