Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
246 Patsch Ferenc címében szereplő „filozófiai hermeneutika” terminust egyszerű fogalmi óvatosságnak, a túlzott igényektől való tartózkodásnak, azaz egyszerűen „szerénységnek”, s nem magától a dologól való elhatárolódásnak tekinteni21. A „filozófiai hermeneutika” Gadamer esetében tehát rokonértelmű a „hermeneutikai filozófiával”. A két szintagma jelentéstani elkülönülése hatástörténetük folyamán tesz szert jelentőségre, amely az utóbbit jelentős mértékben az ontológilag radikalizált hermeneutika heideggeri koncepciójához köti. Ha egy időre „fogalmi kérdések”-be bonyolódtunk is, elemzésünk továbbra is fenomenológiai-hermeneutikai igényű. Ám fent tisztázott előfeltevéseink értelmében a hagyományos metafizikai konnotációkat tartalmazó kifejezésektől való tartózkodást a fentiekben (a címben rejlő előfeltevések tisztázása során) megkönnyebbülten minősíthettük filozófiailag megalapozatlan, túlzott óvatosságnak, olykor pedig egyenesen lehetetlen igénynek, teljesíthetetlen elvárásnak; azok használatát a továbbiakban is nyugodtan tekintjük megengedettnek, gyakran elengedhetetlenül szükségesnek is. Az eddig elért eredmények tudatában most már nyugadtan szemügyre vehetjük az eredeti kérdést: történt-e fordulat a hermeneutika történetébén, s ha igen, milyen értelemben? II. A „FORDULAT” FILOZÓFIÁJA ÉS TEOLÓGIÁJA 4. A filozófia ún. hermeneutikai fordulata „Tételezzük fel — írja Heidegger a Lét és idő egyik kapitális helyén22 — hogy valaki háttal a fal felé fordulva a következő igaz kijelentést teszi: ‘A kép ferdén lóg a falon.” Ez a kijelentés azáltal igazolódik, hogy a kijelentést tevő megfordul, és észleli a ferdén lógó képet a falon. (...) És mi az, amit az észlelés igazol? Nem más, mint hogy amire a kijelentésben gondoltunk, az maga a létező. Bebizonyosodik, hogy a kijelentetthez viszonyuló kijelentő lét a létező felmutatása, hogy a létezőt, amelyhez viszonyul, felfedi. A kijelentés felfedő-léte (Entdeckend-sein) igazolódik.” A szakaszból egy újszerű interpretáció-felfogás bontakozik ki: a megértés és értelmezés tehát Heideggernél nem pusztán megismerés-, hanem mindenek előtt és elsősorban: létmód. Szemben a kijelentés igazságának bármiféle spekulatív elemzésével, éppenséggel magát a dolgot kellett szemügyre venni. Abbéli erőfeszítése során, hogy az Arisztotelész óta hagyomány által közvetített és a jelenkori tudományt diadalútjára segítő, ám végső soron származtatott, a tárgy (rés) 21 Ezen a téren FEHÉR M. I. véleményét osztom és képviselem (lsd. Hermeneutika és problématörténet — avagy létezik-e „a ” hermeneutikai A gátiamén hermeneutika önreflexiója és aktualitásának néhány vonása, in Hermeneutikai tanulmányok 1, 49-98, különösen az 51-60). 22 SuZ, 218 (U 384).