Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Baán István: "Az ember magasabb rendű az angyaloknál"
23 Baán István „Az ember magasabb rendű az angyaloknál.55 Palamasz S%ent Gergely tanítása a test szerepéről A 14. század közepén, egy olyan korban, amikor a bizánci társadalom széles rétegei arról vitatkoztak, vajon teremtett vagy teremtetlen az isteni fény természete, azt hihetnénk, hogy a humanisták közé kellett, hogy tartozzon az, aki azt állította, hogy az ember magasabb rendű az angyaloknál. Azonban távolról sem így állt a dolog: Palamasz Szent Gergely1 2 fogalmazta meg azt a tételt, hogy az ember tökéletesebb módon tükrözi Isten képét. Abban a művében, amelynek a S%á%ötven fejedet a természeti és teológiai tudományok, a% erkölcsi és as^ketikus élet köréből a barlaamita rontástól való megtisztítás véget.ít címet adta, Palamasz kifejti antropológiáját.3 Tanítását „leszálló jellegűnek” minősíthetjük, mivel középpontjában az istenképiség áll, amely szentháromságos jellegű: a léleknél az értelem, az ige és a szellem hármassága tükrözi ezt (f| peTÖ TÍ)V ávtüTáTtü Tpidôa Tpiaóua] cjrúoic (...) tremori pépi) (...) poepd, Xoyttcr) Te Kai TTveupaTiKf| (...) TOiaÚTT| 8é éanu f) ávGpcomvri íjaixh)-4 „Az összes földi és égi lény közül egyedül [az ember] alkottatott Alkotója képmására, hogy reá nézzen, és őt szeresse (...) s a hit, a hozzá való vonzódás és a reá történő rendeltség által megőrizze saját szépségét.”3 Az ember szépsége lényének egészére vonatkozik, a test azonban alárendelt szerepet játszik benne, mert „a képiséget nem a test elrendezése, hanem teljesen az értelem természete birtokolja, mivel természet szerint semmi sem magasabb rendű az érte1 Athoszi szerzetes, majd thesszaloniki érsek, a hészükhaszmus teológiájának megfogalmazója (1296-1359). Bővebben ld. MEYENDORFF, J., Introduction a l'étude de Grégoire Palamas (Patristica Sorbonensia 3), Paris 1959; PAPADAKIS, A. - MEYENDORFF, A keresztény Kilét és a pápaság felemelkedése. Az eg)'ház 1071 és 1453 között (Varia byzantina - Bizánc világa Tői) (ford. Bódogh- Szabó P.) Budapest 2002, 389-452; SINKEWICZ, R., Gregory Palamas, in szerk. CONTICELLO, C. G. - CONTICELLO V, La théologie byzantine et sa tradition II, Turnhout, Brepols 2002, 131-188. 2 Vő. PALAMASZ SZT. GERGELY, The One Hundred and Fifty Chapters (Studies and Texts 83), (fordította és a bevezető tanulmányt írta Robert E. Sinkewicz), C. S. B. Pontifical Institute of Mediaeval Studies, Toronto 1988 (=Cap.). Az idézések alkalmával jelezzük a Migne Patrologia Graecában található lelőhelyeket is. 3 Vő. KIPRIJAN, arhimandrit, Antropologjja Szp. Grigorija Palami, Paris 1950. 4 Cap. 40. PG 150,1148CD; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 126.
