Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Nemeshegyi Péter SJ: A jó Isten Órigenész teológiájában
230 Nemeshegyi Péter Ezzel a határozott állítással Órigenész szilárdan a bibliai istenkép alapján áll. Az ő korában ez nem volt magától értetődő. Platón, Arisztotelész és az egész középplatonizmus számára ismeretlen az anyagnak semmiből történő teremtése. Philonnak erre vonatkozó nézete vitatott2'. Sem Athénagorasznál, sem Jusztinosznál nem találjuk a semmiből való teremtés világos állítását. Viszont Hermasz28, Antiokhiai Theophilosz29, Tatianosz30, Irenaeus31, Tertullianus32 és Hippolütosz33 már világosan a semmiből való teremtés mellett törnek lándzsát. Órigenész érdeme, hogy filozófiai érvekkel is alátámasztotta az ősanyag semmiből való teremtésének tanát34, és e tannak kizárólagos polgárjogot biztosított a keresztény teológiában. A Lét és a Jóság azonossága Miután így röviden vázoltuk Órigenész istenképének általános vonásait, valamint az Isten és a világ kapcsolatáról való felfogását, igyekezzünk mélyebben behatolni gondolatvilágába. Jeremiás könyvéhez írt homíliáinak egyik megmaradt töredéke mutatja az irányt. Már idéztük e szöveg egy részét, most idézzük teljesebben: „A mi testünkben semmi sincs szellem nélkül. Ellenkezőleg, a szellem jelen van mindenütt, ahol van érzékelés, és szétárad az egész testen. Ugyanígy, semmiből sem hiányzik Isten. És mégis: bár Isten betölt mindent, nem tölti be a bűnöst”35. Több hasonló szöveget is találunk Órigenésznél. Nem puszta beszédformáról van szó. Ellenkezőleg, ez az egyszerű szöveg teológiájának központjához vezet el bennünket. Órigenész szinte kizárólagosan Istennek tulajdonítja a jóságot. Jézus szava: „Csak az Isten jó” (Mk 10,18) állandóan ott visszhangzik fülében36. „A szó szo2' Vő. Több kutató úgy vélekedik, hogy Philon az anyagot teremtetlennek tartotta. Lásd: Drummond, J., Pbilo Judaeus I, London 1888, 307; BRÉHIER, É., Les idées philosophiques et religieuses de Philon d’Alexandrie (2. kiadás), Párizs 1925, 80-82. M. Wolfson ezzel szemben úgy vélekedik, hogy Philon a praeexistens anyagot is Isten teremtményének tekintette. Lásd: Wooson, Philo. Fondation of Religious Philosophy in Judaism, Christianism and Islam I, Mass, Cambridge 1948, 300-309. 28 Vö. Mand., 1. 29 Vö. Ad Autói., 1,4, PG 6, 1029; Ad Aulai., 11,4, PG 6,1502. 30 VÖ. Orat.adr.Graecos, 5, PG 6,817. 31 Vö. Adv.haer., 2,10,4 stb. 32 Vö. Adv.liermog., c. 17, stb. 33 Vö. Refutatio omnium haeresium, 10,32, GChS, III, 288. 34 Ez két dolgot foglal magában: Isten tevékenységének abszolút függetlenségét és annak szükségességét, hogy olyan anyagot hozzon létre Isten, amely képes a rendezett világ minden tökéletességének befogadására. Lásd: Comm.in Gén., in PG 12,48-49. 35 In Jer., frgm.18, 111,206. 36 Vö. In Joh., 1,35, IV,45; 2,13, IV,69; 6,47, IV,156; 6,57, IV,166; 13,25, IV,249; 13,36, IV,261; 28,6, IV,395; In Mt„ 15,10, X,376, stb.
