Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
180 Kuminetz Géza Ami az alapkő megáldását illeti, erről nem rendelkezik az új Kódex (1163 CIC ‘17). A régi jog szerint ezt a helyi ordinárius szokta végezni, a liturgikus jogban meghatározott módon20. A hatályos jog gyakorlatilag a liturgikus törvényekre bízza ezt a kérdést. Pasztorális okok miatt a püspöki engedély további feltételeknek van alárendelve: 1) Mielőtt a megyéspüspök hozzájárulását adná a templom létesítéséhez, meg kell hallgatnia a papi szenátust és a szomszéd templomok igazgatóinak a véleményét (mivel ezek jogai sérülhetnek). A kánon által kért vélemények érvényességi feltételek, akkor is, ha a püspök józan megfontolás után dönthet a vélemények ellenében21. 2) E vélemények meghallgatása után úgy kell megítélnie a püspöknek a dolgot, hogy az új templom megépítése valóban a lelkek javát szolgálja (tehát nemcsak városszépítő, díszítő jellege van), 3) ss nem hiányoznak a templom felépítéséhez és az istentisztelethez szükséges eszközök sem. További megfontolandó dolog a püspök számára, ha templomot épít, hogy annak szolgálatát el kell majd látni, tehát papra is szükség lesz. Templom építése során gondoskodni kell mindazokról az eszközökről, berendezési tárgyakról, melyek nélkülözhetetlenek a templom rendeltetésszerű használatához. így kell lenni benne: stabil oltárnak, ambónak, sedilének, tabernákulu- nak, gyóntatószéknek, keresztelőkútnak (plébániatempolmban!)22. Ha nem is feltétlen szükségesek, de kívánatos eszközök, helyek: sekrestye, orgona, kápolna, harang, kórus, esetleg temető a templom mellett23. A keleti Kódex nem írja elő azt, hogy a püspöknek bizonyos szervek véleményét hallgassa meg, mielőtt templom építésére engedélyt adna. A 611. k. 3 szerint ha egy megyéspüspök egy lderikusi szerzetes intézménynek engedélyt adott arra, hogy az egyházmegyéje területén saját házat létesítsen, ez a felhatalmazás ipso iure azt is magával hozza, hogy a szerzetes intézménynek saját temploma legyen, ahol gyakorolja a szent szolgálatot. Ám ahhoz, hogy megépíthessék a templomot egy meghatározott helyen, ahhoz ugyanazon megyéspüspök további engedélyére van szükség. A templom létesítése nem jár automatikusan azzal, hogy egyúttal jogi személyiséget is kapna. Ez egyáltalán nem indokolt, ha a templom valamely jogi személyhez tartozik (pl. plébánia, szerzetes intézmény). Plébániatemplom építésekor, mielőtt a püspöktől kérik a templom építésének engedélyét, szükség van a plébániai pasztorális tanács és a gazdasági tanács véleményének meghallgatására. Vagyonjogi szempontból egy templom építése biztosan rendkívüli vagyonkezelési intézkedésnek bizonyul (netán szükségesek lesz20 Vö. uo. 251. 21 Vö. uo. 252. 22 Vö. uo. 255-258. 23 Vö. uo. 258-259.
