Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
Kuminetz Géza 181 nek elidegenítési ügyletek is), így ezen a címen is szükséges a megyéspüspök beleegyezése. A püspök a templomépítés engedélyezése előtt még több más szervet is célszerű, ha meghallgat. így a liturgikus tanácsot, az egyházművészeti tanácsot, a gazdasági tanácsot, ha van erre a célra kinevezett helynök, úgy azt is. A templom megtervezését olyan személyre kell bízni, aki ismeri a templomépítéssel járó teológiai-liturgikus elveket, követelményeket24. További szempont a takarékosság, a felesleges költekezés megakadályozása. A püspök további feladata a hívek figyelmének felhívása arra, hogy anyagilag is járuljanak hozzá a templomépítés költségeihez. Amennyiben a helyi és az egyházmegyei források nem lennének elégségesek, úgy erre a célra különleges gyűjtést rendelhet el a püspök. 3.3.2. A liturgia és egyhá%művés%et előírásainak és elveinek megtartása (1216 CIC) Az egyház nagy szabadságot hagy a szent épületek tervezése és építése tekintetében. A Sacrosanctum Concilium kezdetű zsinati rendelkezés 123. pontja szerint: „Az egyház egyetlen művészed stílust sem tekintett kizárólagosan a sajátjának, hanem alkalmazkodva a népek jellegzetes adottságaihoz és a különféle szertartások igényeihez minden korszak kifejezési formáját befogadta. így a művészeti alkotásokkal a századok folyamán olyan kincseket hozott létre, amelyeket minden lehető gondoskodással őrizni kell. Korunkban is biztosítani kell az egyházban minden nép és földrész művészed szabadságát — csak szolgálják megfelelő tisztelettel és kellő megbecsüléssel Isten házát és a szent szertartásokat — , hogy napjaink művészete a maga remekléseivel csatlakozhassék ahhoz a kórushoz, amelyben elmúlt évszázadok kiváló művészei zengték a katolikus hit ma- gasztalását”. A vonatkozó kánon pedig azt írja elő, hogy a templomok építése és felújítása során meg kell tartani a liturgia és az egyházművészet elveit és szabályait, szakértők véleményének kikérésével. Ez az egyházmegyében létesített egyházművészeti és liturgikus bizottságot jelenti. A zsinat további elveket és kritériumokat ad ezzel kapcsolatban: A 124. pont szerint: Az ordináriusoknak az igazán szakrális művészeteket kell szorgalmazniuk, s inkább a nemes szépségre, mint az üres pompára törekedjenek. A püspököknek el kell távolítaniuk a templomokból és más szent helyekről az olyan műalkotásokat, melyek ellenkeznek a keresztény hittel, erkölccsel és jámborsággal, melyek a józan vallásos érzést sértik. A templomok építésénél ügyelni kell arra, hogy valóban alkalmasak legyenek a liturgikus cselekmények végzésére. A 128. 24 Vő. uo. 259-261.
