Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
Kuminetz Géza 179 kápolnák vonatkozásában; a helyi ordinárius a magánkápolnák vonatkozásában illetékes. A templomokban a híveknek arra van joguk, hogy ott gyakorolják az istentiszteletet, akár a hivatalos, akár pedig magán formában. 3.3. Templom létesítése 3.3.1. A megyéspüspök jogköre (1215 CIC és 870 CCEO) Templom létesítésén értjük akár a templom felépítését, akár egy már létező épület templommá való kijelölését . Ez egy nagy jelentőségű esemény egy egyházközség, egy egyházmegye életében. Ez is sejteti, hogy nem dönthet ebben a kérésben akárki. Természetesen az ötlet, az igény megfogalmazódhat (és talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy általában így szokott történni) egy személy elméjében, egy csoport, egy közösség tervében. Ilyetén szándékon túl az is szükséges a munkálatok elindításához, hogy a megyéspüspök írásban adja beleegyezését, aki természetesen további feltételekhez kötheti a templom építését, melyek nem lehetnek ellentétesek az egyetemes jog előírásaival. A megyéspüspöknek (eparchiális püspöknek és akik a jog szerint vele egyenlő elbírálásúak) tartja fenn ezt a jogot a Kódex, s nem engedi át azt a helyi ordináriusnak (helyi hierarchiának). Nem adhat ilyen beleegyezést az egyházmegyei kormányzó sem, kivéve ha különleges megbízást kapott erre a Szentszéktől18 (ha erre szükség lenne, pl. hosszabb széküresedés esetén, egyszerűen kérni kell a Szentszéktől a megfelelő felhatalmazást). Ezért a helynökök csak különleges felhatalmazás birtokában adhatnak ilyetén hozzájárulást. Úgy tűnik a kánon szövegéből, hogy az írásba adás megengedettségi feltétel. A fenntartás oka nemcsak az, hogy védje a püspök tekintélyét, hanem inkább az, hogy ezáltal egységesebb módon lehet gondoskodni az egyházmegye területén a templomok elosztásáról. Nem feledkezhetünk meg arról a szempontról sem, hogy a püspök mint apostolutód az egyház reprezentánsa, ezért sajátos kapcsolatban van az egyházmegyéje templomaival. A püspök dolga figyelemmel kísérni nyája életét. A püspök belátására van bízva a joghatósági területén mindenféle templomépítés elrendelése, engedélyezése (a területén élő szerzetesintézmények számára is!)19. A püspök tehát kezdeményezheti is (sőt olykor kívánatossá válhat egy egyházmegyei templomépítési terv kidolgozása is), nemcsak jóváhagyja egy-egy templom építésének tervét, amennyiben az majd a lelkek javát szolgálja. 18 Vö. MOSCONI, M., Chiesa e chiese: te norme canoniche relative alla costrusjone di una nuora cbiesa, in Quaderni di Diritto Ecclesia/e 13 (2000), 251. 19 Vö. uo. 250-251.
