Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
Kuminetz Géza 177 nagy költséggel lehet az épületet felújítani (nem műemlék és az új építése olcsóbb), vagy ha a hívek más helyen telepedtek le valamely településpolitika következtében; 2) városközpontok, melyek gyakorlatilag elnéptelenedtek; sok a templom, kevés a hívő és kevés a pap a sok templom fenntartásához; 3) a népesség elvándorlása a vidék gazdasági helyzetének jelentős változása miatt; plébániák születése, más plébániák taglétszáma csökkenése. 2.5. Az egyházi hatóság szabadon rendelkezik a szent helyeken (1213 CIC) A fenti előírások mind egy alapelven nyugszanak, éspedig azon, hogy a szent helyeken az egyházi hatóság szabadon gyakorolhatja tanítói, megszentelői és kormányzói hatalmát17. Erről a jogáról az egyház nem mondott és nem is mondhat le. A korábbi fegyelem előírása azt állította, hogy a szent helyek Id vannak véve a világi hatóság kormányzati hatalma alól (1160*). Templomok esetében pedig menedékjogról beszélt (ius asyli). Ezek az előírások hatályukat vesztették. Az új törvényszöveg azt az elvet hozza, hogy az egyházi hatóságok a szent helyeken hatalmukat (megszentelő, tanító és kormányzati) és feladataikat teljes autonómiával és szabadsággal gyakorolják. Természetesen a világi jog előírásait, melyek a hely egészségügyi, műemlékvédelmi, tulajdonjogi előírásaira vonatkoznak, meg kell tartani. 2.6. Egyéb előírások 1) Az egyházmegye területén található összes szent hely alanya a megyéspüspök kánoni látogatásának (397. k. 1 § 2) büntető szankciók sújtják azokat, akik a szent helyeket meggyalázzák (1376. k. 3) büntető szankciók sújtják azokat, akik a szent helyek törvényes használatát akadályozzák (1375. k.). 3. A templom fogalma (1214 CIC és 869 CCEO) 3.1. A régi fegyelem szerint A korábbi Kódex különbséget tett a templom és a kápolna között. A templomot így határozta meg: Templomon (ecclesia, templum) a nyilvános vagy magánjellegű istentiszteletre rendelt szent épületet értjük, melynek legfőbb célja, hogy minden keresztény hívő használhassa az istentisztelet nyilvános gyakorlására 17 Vö. MOSCA, V., I luoghi e i tempi sacri, in AA.W., La fututione di santificare della Chiesa, (Quaderni di Mendola 2), Milano 1995, 202.
