Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
174 Kuminetz Géza turgiának, amit a liturgia számára alkottak, és létezik az ún. vallásos inspiráció- jú zene. Ez utóbbit a Szentírás valamely szövege, vagy a liturgia szövege ihleti, vagy olyan zene, ami Istent, a Szent Szüzet, a szenteket vagy az egyházat idézi; 4) Mindkét zenének helye lehet a templomban, hiszen a vallási áhítatot hivatottak előmozdítani. Előkészületet jelenthetnek a nagyobb liturgikus ünnepekre, vagy a liturgikus cselekményeket ünnepélyesebbé teszik. Kiemelhetik a liturgikus időszak sajátos jellegzetességeit. Szebbé tehetik a liturgiát, vonzóbbá a templomot a meditációra, esetleg olyan emberek, hívek számára is, akik távol állnak a vallásosságtól, a lelki értékektől. Könnyebbé tehetik Isten igéjének meghallását. Életben tartják az olyan zenét, aminek eltűnése szegényedést jelentene. Ilyen jellegűek az oratóriumok, a vallásos énekek, a spirituális zenék. Segíthetik a templom látogatóit abban, hogy jobban megértsék a templom szent jellegét; 5) Az ordinárius egyedi esetben megengedheti az ilyen jellegű koncertek tartását a joghatósága alá tartozó templomok számára; 6) Ha ilyen koncertre sor is kerül, meg kell őrizni a hely szent jellegét az alábbi feltételeknek megfelelően, melyeket tovább pontosíthat a helyi ordinárius: a) A helyi ordináriustól írásban kell kérni az engedélyt, melyben meg kell jelölni a koncert idejét, a tervezett programot, az előadók nevét; b) ha megérkezett az engedély, akkor a plébánosok és a templomigazgatók élhetnek vele; c) a templomba való belépés a koncert idejére ingyenes kell hogy legyen; d) az előadók és a hallgatók kellő módon kell hogy öltözzenek és a templom szent jellegének megfelelően viselkedjenek; e) a zenészek ne foglalják el a szentélyt; f) ha lehetséges, az Eucharisztiát vigyék át az oldalkápolnába, vagy más biztos és illő helyre; g) a koncertet úgy kell bemutatni és kommentálni, hogy annak témája ne csak művészeti vagy történeti vonatkozású legyen, hanem szolgálja a hallgatóság jobb megértését és belső részvételét; h) a szervezés írásban biztosítsa a polgári felelősséget, a kiadásokat, az épület belső rendjének koncert utáni helyreállítását, az esetleges károk megtérítését. A szent helyek használata tehát alapvetően háromféle lehet: 1. A sajátos, rendeltetésének megfelelő használat: a szent cselekmények végzése, a hely sajátos jellegének megfelelően; 2. Megengedett használat: az ordinárius kifejezett engedélyével lehet így szent helyet igénybe venni. Feltétel, hogy az igénybevétel ne legyen ellentétes, összeegyeztethetetlen a hely szent jellegével, pl. szükség vagy természeti csapás esetén menedékhelyként való igénybevétel; vagy kulturális programok rendezési helye, így koncert, és 3. Tiltott használat: az ilyen cselekmények ellentétesek a szent hely jellegével és botrányt okoznak a hívek körében. A szent helyek és épületek multifunkcionális használatáról a zsinat után élénk vita bontakozott ki, többen az istentiszteletnek nem minősülő funkciók, cselekmények végzését is kívánatosnak tartották volna szent helyeken, épületekben,
