Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kuminetz Géza: A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése
169 Kuminet\ Ge\a A templomok mint kiemelkedően szent helyek kánonjogi megítélése1 1. Bevezetés A mai teológusok egy része számára bizonyára meglepő dolog egy szentnek nevezett hely, a templom kánonjogi jelentőségéről tanulmányt írni, éspedig azért, mert Krisztus eljövetele óta nem választható szét élesen a szent és a profán, továbbá mert Istent lélekben és igazságban kell imádni. A templom ugyanakkor a vallástörténet, vagy akár a vallásszociológia tanúsága szerint mindig fontos szerepet töltött be a vallási közösségek életében. Látható módon jelzi egy vallási közösség jelenlétét, emlékezteti a járókelőt Isten jelenlétére. Katolikusok számára a templom az Isten háza és Isten népének háza, ahol a nép, akiket Krisztus szava kihívott a világból, összegyűlik Isten szava hallgatására, az eucharisztikus áldozatban való részvételre, s akiket ugyanaz a Krisztus visz- szaküld a világba. A templom olyan hely, ahol kihintettet módon van jelen az Isten, ezért szent hely, s minden profántól el van különítve. A templom akár mint építészeti remekmű, akár mint művészien berendezett szakrális tér-idő, a hívőt a vallása szimbólumaival, hittitkaival találkoztatja. Tekinthető úgy, mint egy közösség hitének kifejeződése, bizonyos értelemben betetőződése. A templom mint épület jelzi azt, hogy Krisztus egy látható és szervezett egyházat hozott létre, továbbá kifejezésre juttatja a valláshoz, annak szabad gyakorlásához való jogot is. Ezek a szempontok azt sugallják, hogy a templomok minden látszat ellenére kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a társadalmak életében, ami végeredményben tükröződik is az egyház jogrendjében is. A kánoni törvények főleg az építés engedélyezésével, a felszenteléssel, a rendeltetésszerű használattal kapcsolatban adnak világos eligazítást. A templom épülete, illetve benne az oltár és ezek felszentelése mint sajátos cselekmény létezett már Krisztus előtt is, akár a zsidóknál, akár az egyéb vallásokban2. A kereszténység az első három században nem rendelkezett templomokkal, leg1 Ez a tanulmány az MTA-PPKE HTK Liturgikus Kutatócsoport kutatási programja keretében készült. 2 Vö. MALECHA, P., Dedicatione e beneditjone di una chiesa, in Periodica 91 (2002), 507.
