Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Kránitz Mihály: Mária portréja Szent Pálnál és a Márk-evangéliumban
137 Kránit\ Mihály Mária portréja Szent Pálnál és a Márk-evangéliumban Mária személyének megközelítése Jézus anyjáról, Máriáról szóló ismereteink az újszövetségi evangéliumokból származnak. A pontos adatok csekély száma mégis elgondolkodtatásra késztet. Szent Pál apostol és Szent Márk evangélista diszkréten hallgat Máriáról, Márk tud róla, de Jézus rokonai közül soha nem emeli ki Jézus anyját. Ez egészen másképp történik Máténál és Lukácsnál, akik főleg Jézus gyermekségtörténetében szerepeltetik. Mária titokzatosságának érzékelésében azonban egy határozott fejlődési vonalat láthatunk, melynek kiindulópontja a Márk-evangélium és csúcspontja a János-evangéliumban található. Szent János evangélista, aki hangsúlyozza Krisztus és az Atya kapcsolatát, emellett Jézus anyját az Egyház alakjaként mutatja be. A Mária szerepéről való korábbi hallgatás ezért a Szentírásban átadott hitletéte- ményhez tartozik, s ezt komolyan kell vennünk akkor is, ha figyelembe vesszük a mariológia kétezer éves hagyományát.1 Számolva az Egyház jelenlegi liturgiájával valamint a tanítóhivatali megnyilatkozásokkal és dogmákkal, úgy tűnik, mintha többféle Máriáról lehetne beszélni. Hiszen másként tárja fel Mária személyét a népi vallásosság és másként a teológia. Az egyetlen kiindulási pont és alap azonban Isten szava, a Szentírás.2 A Boldogságos Szűz Mária iránti érdeklődés szorosan kapcsolódik Krisztus titkához, ahhoz a titokhoz, amely az emberiség életét meghatározta. Protestáns szempontból a katolikus egyháznál jellemző máriás lelkűiét és a Máriáról szóló katolikus dogmák a krisztocentrikus szemlélet mellett túlzottnak tűnhetnek. A katolikus egyház jelenlegi ökumenikus irányultságából kiindulva vissza kell térnünk a forráshoz, a Bibliához.3 Mária ugyanis az evangéliumhoz, ahhoz az örömhírhez tartozik, amely 1 A II. Vatikáni Zsinat külön felhívja a teológusok figyelmét Mária személyének és szerepének kiegyensúlyozott bemutatására: „A hittudósokat és az isteni Ige hirdetőit pedig nyomatékosan buzdítja a zsinat, hogy gondosan tartózkodjanak minden hamis túlzástól, de az indokoladan szűkkeblűségtől is az Istenszülő páratlan méltóságának szemléltetésében” (Lumen Gentium) 67. 2 Dei Verbum 24: „Isten írott Igéje a szenthagyománnyal együtt örök alapja a ráépülő teológiának.” 3 Ökumenikus területen két jelentős dokumentum született Máriáról: GROUPE DES DOMBES, Marie dans le dessein de Dieu et la communion des saints. I.: Dans /’histoire et l'Ecriture. II.: Controverse et conversion, Bayard — Centurion, Paris 1997-1998.
