Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről

ius gentium, a népek joga, csak az emberek közti kapcsolatokra vonatkozik, és itt fontos, hogy a rabszolgaságot is ide érti, tehát nem természetjognak tekinti. Gaius tanítása a ius gentium-ról kicsit eltér: „Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotott, az az ő sajátja, és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja."161 Justiniánus császár szerint „a természeti jogok, melyeket mindenütt minden nép követ, mint az isteni Gondviselés alkotásai, mindig erősek és megváltoztathatatlanok maradnak."162 A természet Jusztiniá- nusnál már nem a görögöktől átvett homályos cpumç , hanem isteni rend. A természet Istennel azonos: natura id est Deus. A természetjog tehát abszolút és örök rend, amelyet az isteni Gondviselés alkotott minden ember számára. Az emberi kapcsolatokat szabályozó normák a végső alapjukat tehát az örök isteni normákban lelik. A természetjogi tanítást nála tehát így lehetne összefoglalni:- Istenben találja meg forrását és alapját, egyetemes és örök, mint

ahogy az isteni igazságosság is az,- etikát tükröz, (főleg keresztény etikát)- racionális, s mivel Istentől származik, nem lehet más, mint summa ratio.

Ez a felfogás a keresztény Istenkép felfogásának hátterében született, már nem a személytelen természetből, nem is az emberi törvényhozásból származik, nem az ész produktuma, hanem Istenben leli forrását. így vezet át ez a gondolkodásmód a patrisztikába.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a görög-római kultúrkör antik gondolkodása abból a meggyőződésből indult ki, hogy a konkrét múlandóságával szemben az általános absztrakt állandósága áll, ami a tulajdonképpeni valóságot képezi. Minden konkrét egyes do161 GAIUS, Institúciók, első kommentár, I 1 in Gaius (kézirat, ford. Brósz Róbert) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995, 11.

162 Jusztiniánus császár institúciói I, II, 1. in Gaius (kézirat, ford. Brósz Róbert) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995, 16.

70