Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
védekező erejét szolgálja. Az egyéni ember és az állam részéről is ezek a törvények bizalmat érdemelnek. Az íratlan törvények minden földön ugyanolyan módon érvényesek, ezért azok nem nyugodhatnak az emberi egyetértésen, azok Istenre vezethetők vissza. Arról lehet ezeket megismerni, hogy a törvényellenes tett és a rossz következmény egy természetes összefüggésben áll. Példaként Szókratész az incesztus tilalmát említi, valamint azt a követelményt, hogy a jótettet jótettel viszonozzuk.107 1.2. Platón Platón szembeszállva a szofisták relativizmusával az igaz értékeket kereste. Ideatanában a látható, változó, esetleges világ mögött az ideák tökéletes, örök, láthatatlan eszményi világáról beszél. Minden létezőnek létezik ideája, és az ideák rangsorán egyre feljebb haladva találjuk az ideák ideáját: a Jó ideáját. Barlanghasonlatában az ideák árnyékvilágának tartja a jelen létezőket, amelyek csak közelítenek ideájuk felé. Egy létező igazságáról akkor beszélhetünk, ha olyan, amilyennek lennie kell. Mivel a létező sohasem éri el, csak megközelíti ideáját, ezért igazi léte csak az ideának van. Ezeknek igaz megismeréséhez az érzékelés nem nyújthat igaz ismereteket, „az érzékelésben nincs igazság, mert nem éri el a dolgok mibenlétét"108. Ha nem tapasztalásból merítjük tudásunkat, akkor szellemünk rendelkezik velük. Az érzékelés csupán alkalom arra, hogy a szellem visszaemlékezzék (avapvr|cnç) a már előzetesen (földi élete előtt az ideák világában) szemlélt igazságra, amint az arckép emlékezetet arra az ismerősre, akinek a képmása.109 Az igaz megismerés további feltétele, hogy az érzéki világ az ideák képmása, a világ Alkotója az ideákra való tekintettel készítette a létezőket, melyek így az ideákból részesültek (peBe^iç).110 A megismerőben is ott van a dolog ideája, így jöhet létre a megismerés. 107 RICKEN, F., Naturrecht L, in TRE, XXIV. 135. 108 PLATÓN, Theaitétosz, 185. 109 PLATÓN, Phaidón, 73. 110 Az ideák világának az érzékelhető világgal való kapcsolatát Platón a következő fogalmakkal jellemzi: Részesülés (peOe^k;), hasonlóság (avaXoyia), megjelenés (napooma), utánzás (pippau;), megtisztulás (KaOapcnç) visszaemlékezés (avapvT|mç). 57
