Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
lisz törvényeinek betartására akarta késztetni az embereket.103 A szofisták tehát a tételes törvényt (vopoç) szembeállították a természet- szerűvel (<puaiç) , mert szerintük a természet és a törvény igen sokban ellenkeznek egymással. A törvény betűje nem egyezik azzal, amit a természet jogosnak mutat ((puaei Sucaiov). Átértelmezték a természet fogalmát, hiszen az korábban objektív, örökkévaló kozmikus rendet jelentett, most viszont a szubjektív elem (jobb szónok, érdek) lett a meghatározó annak jelentéstartalma meghatározásában, a törvények így az ember, és nem a kozmosz természetében alapozódnak. Az ember biológiai természetét analizálva pedig arra jutottak, hogy a természet az erősebbnek kedvez, a természet bizonyítja, jogos, hogy a jobb kerekedjen felül a rosszabbon, az ügyesebb a kevésbé ügyesen. Az így értelmezett természet nem jognak, hanem az erőnek kedvez. A törvény immár nem az isteni akaraton, tekintélyen nyugszik, hanem az ember természetén.104 Felismerték, hogy az emberi törvények mindenképpen utilitarista jellegűek: akár az erősebbnek kedveznek, és az erősek uralmát biztosítják be, akár a gyengébbeket védik éppen az erősekkel szemben - az emberi törvényhozást érdekek mozgatják.105 Ebből fakadóan átértelmezték az igazságosság fogalmát is: az az igaz, akinek az álláspontja győzelemre jut. A törvények demitizálása és relativizálása egyenes vonta magával a szkeptikus és cinikus magatartást. Fáradozásuk célja a természettörvény meggondolásában nem annyira az erkölcs megalapozása volt, mint inkább a törvények redukálása: egy általánosan kötelező maradékra koncentráltak, hogy aztán a többi területen szabad kezet nyerjenek.106 Szókratész különbséget tesz az írott és az íratlan törvények között. Az állam írott törvényei a polgárok közös akartának kifejeződései. Az ezeknek való engedelmeskedés az állam egységét, jólétét és 103 KRITIASZ, DK 88. B25. 104 A (pomç eredetileg orvosi fogalom volt, az orvosok a természetet normális állapotként fogták fel, melyet zavar esetén gyógyítani kellett. Ez a természet mindenütt jelenlévő a különböző népek és szokások között is. így az emberi élet alapjává az ember vitális természetét tették, amely egyben érték is volt. Az ember természetéből különböző következtetésekre jutottak: ANTIPHÓN a testi egyenlőségből a természetes egyenlőséget vezette le, mig KALLIKLESZ az erősebb természetből fakadó jogát hirdeti a gyengébbel szemben. 105 KORFF, W., Natur-Naturrecht, in NHThG, III. 439. 106 WEBER, H., Általános erkölcsteológia, 101. 56
