Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről

lenésével, ami a világrend törvényeit, szükségszerűségeit fejezi ki.85 A öikt] ellenben egy olyan ítélet, ami egy vitát dönt el. Az Odüsszeiában ez a szó többnyire azt jelenti, amiben az ember részesül, ami őt megilleti. így Sikouoç - igazságos az, ami a Sepia előírásainak megfelel.86

Hésziodosznál a SegiCTieç az irányító uralkodó ítélete, de többnyire mégis a 5ucr| fogalmát használja. Különbséget tesz a „egyenes" és a „görbe" övkou között.87 Ezzel a természetjogi gondolkodás fejlődéséhez feltette a lényeges kérdéseket az igazságos és az igazságtalan törvények megkülönböztető kritériumaira. O egy teológiai választ ad: az emberi Sucrj fölött áll a Zeuszé. O az „egyenes" ítéletet békével és jóléttel jutalmazza, de a „görbét" éhséggel és járvánnyal bünteti.88 Később a 8ucr| megszemélyesítését látjuk, ő lesz „az igazság", Zeusz lánya, olympiai istenség. Őt sérti minden „görbe" ítélet, és kieszközli, hogy a nép azokért vezekeljen, áikt) szemben áll minden önhittséggel és erőszakkal, és ilyen értelemben ez kitünteti az embert az állattal szemben, mert az állatvilágban az erőszak (ßtaj törvénye él, míg az ember, az eszes lények világában az igazságosság (5ucr|) uralkodik. A jog isteni ajándék, a jog szoros, közvetlen kapcsolatban áll az igazsággal, s ezt kell megtalálnia az emberi törvényhozásnak.89

A pre-szokratikusoknál kerül a fogalom a jogi beszédből a kozmoszra való alkalmazásra, így bontakozott ki az eszméje egy átfogó világrendnek. Ez magába foglalta azt a tendenciát, hogy a természet- törvények az emberi viselkedés normáiként érvényesüljenek. A tpornç a (pueiv igéből ered, ami jelenti azt is, hogy „minőségi állapot, természet, lényeg", és jelenti a „valamivé válás folyamatát, a levést, a növekedést".90 Az első görög gondolkodóknál így a uepv cpoaEcoç jelenti a természet a lényeget és a létezést, az eredetet és az őselvet,

85 MAINE, H.S., Az ősi jog, Gondolat, Bp. 1988, 10-13. A szerző szemantikailag itt boncolgatja, hogy a Sepictteç egyedi, egymástól elszigetelt parancsokat jelent, nem a világrend törvényeit.

86 HOMÉROSZ, Odüsszeia, 18,414; 20,294

87 HÉSZIODOSZ, Erga, 36, 226; ill. 219, 221, 250

88 RICKEN, F., Naturrecht I., in TRE, XXIV. 133.

89 BRANDT, R., Naturrecht, in HWPh, VI. 562.: „Während Homer das Recht (Ospiç) meist als Setzung der Götter oder Fürsten faßt, rückt bei Hesiod die Sikt| als Beschlußrecht der Polis (häufig aber auch: göttliches Verhängnis) in der Vordergrund."

90 HAGER, F.P., Natur, in HWPh, VI. 421.

52