Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

I. Tudományelméleti keretfeltételek - 1. A jelenkori erkölcsi gondolkodás kontextusa

tafizikai megalapozásáról, poszt-metafizikai gondolkodásról kezdtek beszélni. A metafizika az érthetetlenség, életidegenség és a kontrollálhatatlan önkény gyanúját vonta magára. Nem csoda, ha a ma is metafizikát űzők a „botlás kövei", ha „akadályozzák a kommunikációt". A konszenzusnak jár az igazság vélelme, az erkölcs területén pedig a jó vélelme. A morális bizonyosság, ami a tévedés kockázatát nem zárta ki abszolúte, a konszenzus-etika szerint bőven elég az erkölcsi ítéletképzéshez. A végső megalapozást náluk már nem a metafizika, hanem a konszenzus adja, a hangsúly így átvándorolt a tartalomról a procedúrára, egy erősen formális észfogalom lett a vezető, mialatt a tartalmi premisszák elgyengültek. Persze még a diskurzus-etikát űzők sem lehetnek meg előfeltételek nélkül, amik elfogadott emberképük irányértékeihez kötődnek, csak többnyire hallgatólagosan tudomásul veszik és hallgatólagosan operálnak velük.

A demokrácia hívta létre a konszenzus-etikát, és aki a társadalomban párbeszédet folytat, annak erős identitással részt kell vennie a társadalom gondolkodásában. Az erkölcsteológus nem mehet el e mellet a kihívás mellett: kötelessége az erkölcsi igazság kommunikációra való képességét, ami az evangélium fényében posztulált, bebizonyítani. Végül is arra kell ügyelnie, hogy megtartsa a nyilvánosság előtti jelentőségét, anélkül, hogy eljátszaná a saját identitását. Ez kényszeríti a saját gondolkodói eszközei átvizsgálására, hogy azok vajon mennyiben nőttek együtt a nyílt és policentrikus társadalom követelményeivel, hogy vajon mennyire van valódi kontaktusa a mai szellemi irányzatokkal és mennyire vannak hatékony eszközei a nyilvánosság előtti a hatékony fellépéshez.

1.3. A tudományosság igénye

Minden tudomány kikövetkeztetett igazságainak elfogadása előfeltételein és módszerein keresztül talál nyilvános elfogadásra. Az erkölcsteológia sokáig csak kullogott a többi tudomány mögött, ma egyre inkább megtalálja a maga tudományos metodikai alapjait. A tudományosságnak ez az igénye két oldalról is sürgető. Az Egyház és a nyilvánosság felől is: ahhoz, hogy az erkölcsi üzenet többlete eljuthasson az emberekhez és az befogadható legyen, a küldő és a befogadó is igényli a pontos gondolkodást. A természet, az ember természete, a természetes erkölcsi törvény sokrétegűsége különösen szigorúan megköveteli az egzakt gondolatvezetést.

14