Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 4. A valláserkölcsi tudat és értéktapasztalat

ségért folytatott fárasztó küzdelem,420 421 422 423 424 425 426 mértéktelen és féktelen részegeskedés,427 Jézus tanításának kedvéért a fáradozás, a szenvedés és mások gyűlölete magunkra vállalásának szükségessége.428 Ezek a példák azonban semmiképpen nem jelentenek teljességet.

Figyelemreméltó, hogy a visszaható szüneidenait úgy is használja, mint a helyes ész (orthosz logosz) ellen elkövetett tettek tudatát.429

420 Stelzenberger, J., Über Syneidesis bei Klemens von Alexandrád, in MThZ 4, Zink, München 1953, 27.

421 Ez érvényes a conscientiára is. így a „conscientia pulchritudinis" (In Ez. horn. 6,11; SC 352) Jeruzsálemnek mint szép városnak a hírnevét jelenti. A kifejezés allegorikus jelentése az Ez 16,14-re és a Róm 12,16-ra utal. — A „Meritorum conscientia" (in Num. horn. 9,1; SC 29) és az „operis tanta vel meriti conscientia" (Com. In Rom. 1,11; PG 14,857 A) a Szám 11,39, ill. a Róm 1,9-re utaló kijelentések. Az első esetben a 'korábbi érdemek', vagyis a jótettek 'tudatát' jelenti, amely Isten akaratán kívül az egyházi hivatalok előfeltétele volt. Vő. Teichtweier, G., 86; André Méhat kiegészíti: „Allusion aux intrigues qui entouraient les élections épiscopales et que flétrit souvent Origène." (SC 29, 168. N° 1.) A második esetben a Róm 1,9-et magyarázza Origenész a következőképpen: „Mivel nekünk embereknek nincs biztos tudásunk cselekedeteinkről és érdemünkről, ezért Istentől kell boldogulásunkat kérni." — Ugyanebbe az irányba mutat a Sei. Ps. 37,8; PG 12,1388 A: „ut sciat conscientia mea, quoniam iniuste odio patior."

422 Stelzenberger, ]., Conscientia bei Augustinus, Schöningh, Paderborn 1958, 26.

423 C. Ceis. 4,98; SC 136: „az ember semmit sem tud egy elefánt esküjéről" („peri horkón elefantosz szünoida”). — Com. Mt. t. 11,15; GCS 10,59,4: azt tudni, hogy honnan lehet az emberektől elismerést várni (Mt 6,2), ez vallásos vonatkozást jelent. Hasonlóan említi azt, hogy az ilyen ember nem irányul Isten felé, „aki a rejtekben is lát" (Mt 6,4). C. Cels. 3,60; SC 136: (anima) nihil mali conscivit sibi („hé pszükhé ouden szünoide kakon"). — Időnként a szüneidenai a pszükhéhez kapcsolódik. A Jak 2,26-ot: „a test a lélek nélkül halott", azzal magyarázza, hogy a belső, a szüneidosz mint iga kapcsolódik a pszükhéhez (Sei. Ps. 30,6; PG 12,1300 B. Vő. Teichtweier, G., 88.

424 C. Cels. 3,64; SC 136: „hote hamartólosz szünaiszthomenosz fesz idiasz hamartiasz". Sei. Ps. hóm. 1,5; PG 12,1328 A: conscius sibi quod fornicatus sit.

425 In Jer. horn. 16,10; SC 238. Pierre Nautin megjegyzi (De Or. XXVIII, 5, GCS 3, 378,8-12, in ÓÍ 14, 133): „Ces actions pervèrses marquées (tüpoumenai) sur notre faculté directrice devienne le »Chirographe« écrit contre nous (Col 2,14), et selon lequel nous serons jugés, comme si elles constituaient des livres écrits, pour ainsi dire, de la main de chacun, et qui seront produits lorsque nous paraîtrons tous devant le tribunal du Christ": Com. in Rom. 2,10; PG 14,894 AB; Rom. Ps. 38,2,2; PG 12.140s D; Crouzel, H., L'image de Dieu chez Origène, Cerf, Paris 1956, 182, N° 2. — In Ez. hom. 9,5; SC 352. De or. XXIX,5; GCS 2,384,5, in ÓÍ 14, 139-140. In Lev. hom. 12,3; SC 287 (mortale peccatum).

426 In Jer. hom. 19,14; SC 238 („ean oun szüneidész en timé ón”).

427 In Jer. hom. 20,3; SC 238.

428 In Jer. hom. 20,3; SC 238. — C. Cels 3,65; SC 136. Itt is a visszaható szünginoszkeint használja a tudatában lenni 'a hibátlan életnek' kifejezésre.

91