Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 4. A valláserkölcsi tudat és értéktapasztalat
A fogalom a sztoikus filozófiában nagy szerepet játszik és kisugárzik a keresztény tanításból is.429 430 4.2. Az értéktapasztalat A szüneidészisz különösen a Róm 2,15-ben kerül összefüggésbe az értéktapasztalattal. A páli teológia szerint ez annak a tanúja, hogy a pogányok is — a zsidó Tóra kudarca ellenére — érzik a belső törvény kötelező erejét. Később ez az elgondolás jelentős szerepet játszik: kiindulópontja lesz a keresztény természettörvényről szóló tanításnak. Minden egyházatya és egyházi író — mint például Ágoston is — ezt veszi kiindulási pontnak, és a kinyilatkoztatás mellett — az értéktapasztalatra alapozva — érvényes erkölcsi értéknormát hoznak létre, amit gyakran helytelenül jelölnek 'lelkiismerettel'. A Róm 2,14-ben leírt páli teológia magyarázatában Origenésznél három szintet lehet megkülönböztetni. a) A belső érték fejlődése A belső érték fejlődését a szó szerinti átvétellel lehet jellemezni. A szüneidosz, a 'belső' mint az értéktapasztalat alapja azt igazolja, hogy a törvény szerinti kötelességek, mint kőtáblára a pogányok (nem zsidók) szívébe vannak írva — ezek az emberi természetből származnak, és ezért mindenkire vonatkoznak kivétel nélkül. A pogányok magukban hordozzák ezt a törvényt, mindnyájan érzik annak kötelező erejét, és azt belsőjük egyértelműen bizonyítja. Az Apostol többször is kiegészíti tanítását azzal, hogy az erkölcsi értékek iránti természetes érzék (lex naturae) a fejlődő ember belsőjében csak lassan alakul ki. A jó és a rossz ismerete az évek számával növekszik, hiszen egy bizonyos életkorig mintha törvény nélkül élnénk, semmit nem tudunk a lex naturálisról, majd csak évek múlásával jutunk el a megkülönböztetésig, és hallunk róla a belsőnktől.431 Itt Origenész a Bibli429 De or. 31,2; GCS 2,396,9 in Óí 14, 154. 430 Vö. A. Aall, Der Logos II, Minerva, Leipzig 1899, 427-445. Goedeckemeyer, A., Die Stoa, Stuttgart 1941, 17. 337; Pohlenz, M., Die Stoa 1-11, Göttingen 1955-59, (I 64. 127. 231. 408; II 35). Walter Völker (Paulus bei Origenes, in Theologische Studien und Kritiken 102, 1930, 262.) felhívja a figyelmet arra, hogy a Logosz-gondolat a Kol 1,16-ban Origenész egyik kedvenc helye. Lásd még Lieske, A., Die Theologie der Logosmystik bei Origenes, Aschendorff, Münster 1935. 431 Com. in Rom. 5,6; PG 14,1033 B: lex naturae... diffundi incipiat per interna conscientiae. Com. in Rom. 6,8; PG 14,1081 A: aperte hic naturalem legem dicit tamdiu 92
