Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 3. A Szent Pál utáni írások
A század elején a racionalista tudomány ki akarta mutatni, hogy Szent Pál ezen a téren a sztoikusokból merít. Azonban számos tanulmány igazolta, hogy a szüneidészisz-íogalom nem sajátos sztoikus sajátosság. A szó csak egyszer fordul elő Khrüszipposz irodalmi hagyatékában minden különlegesebb erkölcsi árnyalat nélkül. Epiktétosz sem használja Kézikönyvében. Nála az erkölcsi rend őrzőjeként a daimón szó jelenik meg174 a szókratészi „démon"-ra való utalással. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy a népies filozófusok, mint például a cinikusok, átvették a szókratészi tanítást (gnóthi szeauton). Ciceró és Seneca ismeri a lelkiismeret fogalmát, és erkölcsi tanításuk részét képezi. De ezeknél a szerzőknél nem található Szent Páléhoz hasonló elemzés. Feltehetőleg az Apostol a köznyelvből vett divatos kifejezést használ, és e köré építette a szív biblikus tanítását, vagy legalábbis a szív erkölcsi működését. Szent Pál bizonyára hallotta a szüneidészisz szót Tarszoszban ifjú évei során. Amikor pedig a rómaiaknak ír, olyan témát fejteget, amely már ismerős volt számukra Ciceró és Seneca műveiből. Itt megnyilvánul e szerzők felhasználása és gondolataik továbbfejlesztése. Pál felmutat tehát egy zsidó-keresztény értéket, és ugyanakkor a pogányokat 'saját nyelvükön' tanítja. 3. A Szent Pál utáni írások Amennyiben a Pál utáni iratok a lelkiismeretről szólnak, majdnem mindig meghatározott jelzővel állnak: agathé,175 kathara,176 kaié,177 aproszkoposz178 és még a ponéra.179 writings. On the face of it there appears to be much common ground: yet here is such an absence in St, Paul of what is more characteristically Stoic that we may well ask if he had received more of their doctrines than had become commonplace, even though at Tarsus he may have had opportunities for hearing Stoic lectures on philosophy.", 95: „At times St. Paul shows acquaintance with Stoic Ideas, but he opposes them or uses them against the system to which they belong." 174 Dial. I, 14,11. 175 ApCsel 23,1; Him 1,5.19; IPét 3,16.21. 176 ITim 3,9; 2Tim 1,3. 177 Zsid 13,18. 178 ApCsel 24,16. 179 Zsid 10,22. 52