Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 2. Szent Pál tanítása
Mi történik, ha figyelmen kívül hagyják lelkiismeretük téves parancsát? Vétkezni fognak: „Mivel lelkiismeretük téves, beszennyeződik".170 Meggyőződésükhöz kell igazodniuk, még ha ez nem is mindig helyes. 2.4. Szent Pál eredetisége A lelkiismeretről szóló páli tanítás bősége felveti az eredetiség kérdését. a) A lelkiismeret témájának különleges fontossága Szent Pál gyakran használja a lelkiismeret fogalmát, míg a többi szerzők egyáltalán nem, hanem a szív megjelölést és a körülírást alkalmazzák.171 Az Apostol e fogalom segítségével jobban ki tudta fejteni a keresztény erkölcs és a szív bibliai témájának lényeges vonásait. A Rómaiknak írt levélben megfigyelhető a két fogalom közti átmenet: „A törvényszabta cselekedet a pogány szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti".172 Ami a szív fogalmában homályos volt, itt pontos, világos lesz. Az Isten által adott erkölcsi érzék világosságánál működő állandó önkritikáról van szó, és nem pedig az értelmes gondolatokat, érzelmeket és akaratot felölelő belső állapotról. Nincs utalás a törvényhozó és ítélő Istenre, mert a törvény bensővé vált, parancsolja a tetteket és azonnal meg is ítéli. A lelkiismeret működése sokkal határozottabb és erőteljesebb, mint a szív szerepe. b) Szent Pál és a filozófia Felvetődik a kérdés, honnan vette Szent Pál a szüneidészisz kifejezést.173 170 lKor 8,7. 171 Valójában Pál is beszél a szívről. A gyengék és a gonoszok hagyják szívüket megtéveszteni (Róm 16,18), elvakítani (Róm 1,21; Ef 4,18; vő. ApCsel 28,27). A szív ellenállhat a bűnbánatnak (Róm 2,4), a jóknál tiszta (lTim 2,22), Isten vizsgáló tekintete átjárja (Róm 8,27); ITessz 8,4). A szív és a lelkiismeret azonosításának fő helyén túl (Róm 2,15), lásd még lTim 1,5; Zsid 10,22; lPét 3,15-16. 172 Róm 2,15. 173 Delhaye, Ph., L'enseignement de saint Paul, i. m. 31. Vö. Nock, A. D., i. m. 94: „In general, we may also be sceptical as to any large measure of Stoic influence on the Pauline 51
