Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 2. Szent Pál tanítása

Különböző szóhasználattal, de ugyanez a gondolat jelenik meg a Rómaiaknak írt levél 14. fejezetében. Pál az aggályos és kétes lelkiisme­retre a pisztisz kifejezést használja, amely meggyőződéssel fordítha­tó.165 166 A vitás kérdés a következő: néhány keresztény még nem szaba­dult meg a zsidóság vagy más szekták előítéleteiről. Úgy vélik, hogy csak meghatározott napokon ehetnek húst (2. és 5. v.). Tévednek, mert egyetlen étel sem tisztátalan önmagában (14. v.), és az Isten or­szága nem étkezési szokásokra szorítkozik, mert az igazságosság, bé­ke és öröm a Szentlélekben (ÍZ v.) Aki ezt felfogta, az meghaladta ezeket az előírásokat. A gyengék azonban még ragaszkodnak mindehhez: „Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt. Boldog az, akinek nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart. Akinek azonban kétsége tá­mad, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert nem járt el jóhiszeműen. Ami nem meggyőződésből fakad, az mind bűn. ”167 Ennek a kijelentésnek a fényénél jobban megértjük az 5. vers je­lentését: „év tű L8lw voí TTXr|pocj>opeLCT9co", 'kövesse mindegyik a meg­győződését'. A lelkiismeret ereje oly nagy, hogy még a téves utasításait is kö­vetni kell. Ha ettől eltérünk, vétkezünk. Szent Pál a korintusiak előtt168 kifejti véleményét a bálványoknak áldozott húsról. Itt a 'tudás' (gnószisz) által ismert objektív normáról van szó. A keresztény ehet az áldozati húsból, mivel bálványok nin­csenek, és a feláldozott hús semmiben sem különbözik a többitől. Akinek tiszta a lelkiismerete és e törvény értelmében jár el, helyesen cselekszik, szabadságát nem kell korlátok közé szorítania 'lelkiismere­ti kérdés' miatt.169 De számos keresztény ezt nem tudja, mert azt hi­szi, hogy a lelkiismerete szerint nem ehet ebből a húsból. 165 Róm 13,2.5. 166 Pál itt a pisztisz szót kora szóhasználatának megfelelően alkalmazza, amely meg­győződést, véleményt, ítéletet jelent.P. M. Zerwick ezt megerősíti: „pistis hic: firma persuasio, certa conscientia." Vö. Analysis philologica Novi Testamenti Graeci, Pontifi­cium Institutum Biblicum, Romae 1953, 359. 167 Róm 14,22-23. 168 lKor 8. 169 lKor 10,25kk. 50

Next

/
Thumbnails
Contents