Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban

A nyitott vagy lecsukott szem alapján könnyen leírható az ember erkölcsi élete a világosság és a sötétség szavaival, amint a Krisztus- logionnál láttuk, és ahogy ez megjelenik a 'két út' zsidó eszméjében. Az ember vétkes, szívének erkölcsi vagy vallási vaksága miatt. Számos biblikus szöveg azonosítja a szem és a szív hatását, amint ez jól látható Jób könyvében:

„Ha lépéseim letértek az útról, és szívem szememet követte... ",59

Ez a társítás jelenik meg Szent Pálnál is, aki a 'szív szeméről' beszél,60 továbbá elég gyakori a rabbinikus írásokban. Végül utaljunk a szem erkölcsi szerepére a Tizenkét Pátriárka Végrendeletében, ahol Isszakár így szól:

„Az egyszerű ember lelke egyszerűségében jár, mindenre szíve egyenességével tekint, rossz szemmel fel sem fogja, ami a világ megtévesztőjétől ered...".61

Gád óvja fiait a gyűlölettől:

„Az Isten szerinti igaz megértés elűzi az engedetlenséget, a sötétséget távol tartja, megvilágítja a szemeket és a léleknek tudást ad...".62

Benjamin a jó emberről beszél:

„A jó embernek nem homályosodtak el a szemei, az ilyen könyörületes mindenkihez, még ha azok bűnösök is lennének.".63

c) A két hajlam elmélete (jecer, diabulia)

A Kr. e. évszázad zsidósága a két hajlam erkölcsi tanításával gazdagodott. Szükséges ennek rövid ismertetése,64 mivel ebben az időben a lelkiismeret az a zárt terület, ahol a két erő, a két hatás, ez a

59 Jób 31,7.

60 Ef 1,18.

61 Test. Iss. IV, 6 in Óí 2, 210.

62 Test. Gad. V, 7 in Óí 2, 231.

63 Test. Ben. IV, 2 in Óí 2, 251.

64 Vö. Strack, H. - Billerbeck, P., Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch III, München 1926, 92-96 és IV, 466-483: Der Gute und der Böse Trieb. Bonsirven, ]., Le Judaïsme palestinien au temps de Jésus-Christ, Vol. 2, Beauchesne, Paris 1935, 18-23; Davies, W., Paul and Rabbinic Judaism. Some Rabbinic Elements in Pauline Theology, Lund Theological Books, London 1948, 30-35; Werblowsky, R., Das Gewissen im jüdischer Sicht, in Das Gewissen (Studien aus dem C. G. Jung- Institut VII), Rascher, Zürich 1958, 89-117.

22