Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban

lálkozunk a kifejezéssel elszórtan a rabbinikus irodalomban 'értelem', 'megismerés' jelentéssel.24 25

A Sir 42,18 Isten mindentudásának a dicséretéhez kapcsolódik; a LXX-t követi a magyar fordítás:

„Äßuooov Kai KapSíav é£íxveuaev

Kai èv Travoupyeugaaiv aÚTwv ÖLevorjör)

éyvw yáp ó vrJjuttos TTàaav ei6r|aiv (auveí8r|aiv)

Kai eveßXeißev eiç ar|p.eiov aiâivoç."

„A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden számvetésük.

A Magasságbeli ismer mindeneket,

S világosan látja az idők jeleit. "

A héber szövegben nem szerepel a 18. vers első két tagja.26 Melyik változatot fogadjuk el? A szüneidészint, amely utal az ember 'belső' tudására, mint a Préd 10,20-ban?27 Ha azonban Isten egyetemes ismeretéről van szó, akkor az eidészisz valószínűbb. A variáns helytelen elírás következménye lehet: paszan (szün) eidészin. Az is igaz, hogy az eidészisz egyedülálló a LXX-ban és a szüneidészisznek valóban helye van a szövegkörnyezetben. Itt a szüneidésziszt a 'kardia'-hoz kapcsolhatjuk, mint a Jób 2/j6-ban.

Az utolsó bibliai szöveg a Bölcs 1210. Szerzője úgy mint Jób könyvének görög fordítója, ahhoz az alexandriai miliőhöz tartozik, amely később Philónnál megjelenik.28 Ez a rész kifejezett utalást tesz a szüneidészisz

re mint lelkiismeretre. A szöveg az egyiptomi bölcsek magatartását írja le.

„Aeiyöv yáp Í8uú Trovrpía pápTupi KaTa8iKa£op.évT|

áei 8é TToaeíXr|(j>ev tű xa^Ttá cruvexopévri xfj cnjveiSTjaei."

24 Fröhuch I. (szerk.), A qumráni szövegek magyarul, SZÍT, Budapest 20002, 148. A qumráni irodalomról lásd még: KOMORÓCZY G., Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek, Osiris, Budapest 1998; Vermes G., A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, Osiris, Budapest 1998; Dióst D., Qumrán és az őskeresztények, avagy veszélyben a kereszténység?, Polis, Kolozsvár 1998.

25 Targ. Jer. 3,15; Targ. Prov. 1,5; Targ. Ps. 34,1; Targ. Onkelos Deut. 1,13.15.

26 Vö. Cowley, A. - Neubauer, A., i. m. 15.

27 Vö. Ariszteasz-levél (SC 89): Lettre d'Aristée à Philocrate (Intr. et trad, par André Pelletier), Cerf, Paris 1962, 183, 201, 211, 217.

28 Vö. Osty, E., Le livre de la Sagesse (Bible de Jérusalem), Cerf, Paris 1950, 11-14; Lefevre, A., Introduction à la Bible I, Ancien Testament, DDB, Tournai 1957, 764-765.

16