Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 5. A funkcionális lelkiismeret

ti.531 Az „agnitio et conscientia" kifejezések adják vissza a szünaiszthenai tasz hamartiasz fordulatot.532 Az ige általában érzést, érzékelést, észlelést is jelenthet.533 Továbbá feltűnik, hogy kifejezi a jó és rossz személyes cselekedetek észrevételt.534

Origenész a szünaiszthészisz szót különösen a rossz cselekedet gyalázatának átérzésére és az elkövetett bűnök, a szégyen, a bánat, az erkölcstelenség utáni belső nyugtalanság, a kínzó furdalás kifejezésére használja,535 például Péter apostol bűnbánó magatartását az Úr megtagadása után536 a szünaiszthaneszthai igével fejezi ki.537

A szünaiszthészisz bűnbánat sajátos erkölcsi hibáink, rossz cselekedeteink miatt.538 Aki nem rendelkezik kellő érzékenységgel (sensus) a belső ember iránt,539 az bűnösként sem érez megbánást.540 Megemlíti a szünaiszthésziszért mondott imádságot azok számára, akik nem tudják átérezni szégyenletes tettüket.541

Már a fenti állításokból is kiderül, hogy Origenész számára nem ismeretlenek a rossz lelkiismeret testi megnyilvánulásai. Többször említi a vér arcbatódulását, hogy a legtöbb embernél bűnös cselekedet után a bűntudat megmozdul, és elpirulnak. Vannak azonban olyanok is, akiknél hiányoznak a szégyennek ezek a megjelenési formái.542

b) A jó lelkiismeret

Origenész a jó lelkiismeretet is említi és leírja. Ez különösen azzal a korábban elterjedt nézettel kapcsolatban fontos, hogy talán a rossz lelkiismeret lehet a működés kizárólagos formája.543 Origenész minden kétséget kizáróan bizonyítja a helyes cselekedet meglétét:

„A szüneidészisz őt (az igaz embert) nem vádolja.544 Az tud Isten színe előtt áldozatot bemutatni,545 akinek nem kell menekülnie, mint Káinnak,546 és akit nem szorongat bűntudat (peccati conscientia declinat)".547

531 Com. Jo. 5,7; SC 120. Com. Jo. 13,9; SC 222. (Jo. 4,17).

532 Com. Mt. t. 16,21; GCS 10,548,18; PG 13,1445 C.

533 Com. Mt. t. 16,10; GCS 10,505,13. 508,6.

534 Com Mt. t. 14,9; GCS 10,297. 10,21.

535 Sei. Ps. 2,10; hom. 5,5; 6,2, PG 12,1112 D; in Jer. hom. 20,6; SC 232. SC 238. C. Cels. 3,64, SC 136. Com. Mt. t. 14,9; GCS 10,29710. 548.18. Index GCS 12,2,294. 367. 429 (consentio). Vö. Com. in Jo. t. 2,4; PG 14,193 C, SC 120 bis, I-V.

536 Mt 26,75.

537 C. Cels. 2,39; SC 132.

538 Sei. Ps. 2,10; PG 12,1112 D. In Jer. hom. 20,6; SC 238.

105