Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Szeghalmi Elemér: A katolikus sajtó 1945 után

De visszalapozva a kezdetekre, Mindszenty első leközölt nyilatkozata már erősen fölborzolja a kommunisták idegzetét. Mert a mondat nem kérés, hanem egyenes felszólítás: „Ne söpörjék ki a múltat, a temetőket, az egész magyar történelmet!"

Az Új Ember utolsó betűig leközli a bíboros 1945 Szilveszterén mondott beszédét is. Ez a határozott, szinte profetikus szöveg föllob- bantja az ateista baloldal dühét, gyűlölködését. „Az idő rokkáján 1945 keserves fonala lefogy. Amikor főikéi 1946, és új kereszteket, szenvedéseket hoz nekünk, az ég alján a földdel összefolyva feltűnik a nagybetűvel írt Kereszt, ami menedékünk, üdvünk és lobogónk..."

Amikor 1946 nyarán a felejthetetlen emlékű XII. Piusz pápa határozott hangú beszédében erősíti meg a magyar katolikusokat, és lelki erejükre, elszántságukra apellál - Mindszenty olyan kiegészítéssel toldja meg a pápai üzenetet, hogy „a hátsó ajtó és rettegés nélküli demokráciát" tartja elfogadhatónak, s nem azt, ami fokozatosan kialakul ebben a térségben, ebben az országban. S ha már újjáépítésről szónokolnak az új rezsim vezetői, miért kell ép, egészséges szellemű és tudást gyarapító „épületeket" lerombolni - s itt metaforával él a bíboros - mint az egyházi iskolák.

Mindszenty bíboros és az Új Ember közötti jó kapcsolatot két vitathatatlan esemény is jelzi. Az egyik, hogy a hetilap első évfordulójára 1946 augusztusában maga Mindszenty írja az ünnepi vezércikket. Az „Évfordulóra" című vezércikk az irodalmi műveltség árnyalt finomságával idézi föl a katolikus lap helytállását, missziós munkáját. Aki a bíborost rossz információk alapján csak afféle „egyirányú" és „hajlíthatatlan" főúrnak minősítette, alaposan csalatkozott, hiszen ebben az írásban is tanújelét adta széles látókörének, irodalmi ismereteinek. A magyar egyházi múlt felidézése mellett Ibsen, Gogol, Gárdonyi és más írók magvas mondatait, megállapításait szövi szellemesen mondanivalójába.

A másik fontos esemény Mindszenty József 1947 elején tett látogatása az Új Ember máig meglévő szerkesztőségében, melynek keretében megáldotta a szerkesztőség helyiségét, valamint a lap munkatársait. A főpapi szentmise után a bíboros egyértelműen fejezte ki ro- konszenvét és elismerését a lap iránt. „Régebben kiterjedt sajtószervezettel rendelkezett a magyar katolicizmus. Ezúttal közvéleményünk egyedül csak az Új Emberre számíthat, s arra mint egyetlen szellemi erőre támaszkodhat küzdelmeiben."

54