Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szeghalmi Elemér: A katolikus sajtó 1945 után
A nagy, Máriapócson rendezett zarándoklat során nyíltan utal az új, jelentős veszélyre: a kommunizmus nem szűnő támadásaira és romboló hatására. „Megújultak a magyar nemzet sebei" - idézte a Rákóczi-korszak történelmi szlogenjét. A bíboros szembeszáll a korlátlan hatalmú belügyminisztériummal is, amidőn az korlátozni akarja az egyház működését, szertartásait, ünnepeit. „Igazságtalan és méltánytalan az egyetemes hivatású egyházat működésében egyszerűen a gyülekezeti és egyesülési jog Prokrustes-ágyának szűk kereteibe szorítani, mintha az csak valamely sportegyesület vagy vadásztársaság rangján állna... Katolikus isten- tisztelet, körmenet nem függhet rendőri engedélytől." A leghevesebb összecsapásokat katolikus egyház és kommunista vezetők között a fakultatív hitoktatás körüli viták, harcok élesítik ki. 1947 tavaszán a kultusztárca költségvetési előadója azt állította a Parlament plenáris ülésén, hogy a katolikus püspökök elfogadták a fakultatív hitoktatás tervét. Mindszenty 1947 márciusában a Püspöki Kar nevében levelet intézett az országgyűlés elnökéhez - ezt egyedül az Új Ember közölte le, az állami sajtó mélyen hallgatott róla - és határozottan elutasította a szemenszedett koholmányt. A moszkovita elnyomók a magyar kormánytól azt követelték, hogy a katolikus papság fejezze ki háláját a „felszabadítók" iránt. Mindszenty és a püspöki kar ezt egyértelműen elutasította. A bíboros első mondataiban az egyházat ért folyamatos és ádáz támadásokra utalt a baloldal részéről, továbbá a megoldatlan vatikáni-magyar kapcsolatokra; a vallásoktatás és különböző egyházi események, szertartások betiltására s ennek alapján kereken megtagadta a „nemzeti hála" ilyesfajta kifejezését. „Ilyen sérelmek pergőtüzében és az orvoslásnak nem lelése mellett azt a feladatot teljesíteni, melyet a kormány felhívása kíván, nem lehetséges!" Nagy Miklós, az Új Ember felelős kiadója, mint riporter vesz részt 1947-ben, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Győrött, ahol ötvenezer hívő fogadta a hercegprímást. Mindszenty itt is kemény hangot üt meg a kommunista vezetéssel kapcsolatban. „Ugyanaz a kéz, amely szűkebbre szabja a hittanórák ajtaját, sarkig kitárja a javítóintézetek, fogdák, fegyházak kapuit. A lepecsételt hittankönyvek mihamar majd elburjánzó fiatal akasztófavirágokról beszélnek." Kemény szavak, de mint a történelmi távlat igazolja, a kommunisták az engedékenyebb, enyhébb magatartású, kiállású személyeket 55
