Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Mészáros István: A "megjegyzések" kora (1950, 1957, 1964). Adalékok e megegyezések természetéhez

elejéig: rossz volt a Rákosi-korszak, viszont jó az 1956 utáni „konszolidáció" korszaka, többek között azért is, mert a legteljesebb vallás- szabadság uralkodik, ezt hirdetik a püspökök, ezt a pápával kötött megegyezéssel is szentesítették.

Az 1963-as, 1964-es magyar-vatikáni tárgyalások során nyilván nem foglalták írásba, de aligha tévedünk: püspökeink a valóságot ily módon megszépítő lojális gesztusa nyilván ellentételezése volt a római pápai intézet újraindításának, a teológiai folyóiratnak, s a többi apró jogsérelem-orvoslásnak. A diplomáciában ez így van rendjén: diplomáciában semmit sem adnak ingyen, csakis a valamit valamiért elv érvényesülhet.

1964 szeptember 15-én írták alá a megegyezést. Három hónap sem telt el, s 1964 decemberében hazánkban újra megindultak a letartóztatások az ifjúsági lelkipásztorok, a katolikus kisközösségek ellen, s következtek nemsokára az 1965 tavaszán rendezett nagy ifjúsági perek.

Vajon komikus, vagy tragikus paradoxon-e, hogy a vádlottaknak bűnül rótták fel, hogy a vatikáni rádió adását hallgatták? S hogy a Quadragesimo anno enciklikát tanulmányozták? Vagy hogy a Mater et magistra körlevél is a bűnjelek között volt? S ahogy a Regnum monográfusa írta az 1965-ös tavaszi per vádiratát ismertetve: „A büntetés indoklása közben a bíróság többször is hangoztatta, hogy a vádlottak a Vatikánnal való egyetértésben működtek, ami már önmagában is elegendő lenne az elítélésükhöz."39

Amikor ez elhangzott, még egy esztendő sem telt el az egyezmény aláírása, az egyetértést kifejező magas szintű kézfogás óta.

Élete vége felé a megöregedett Casaroli bíboros álla?ntitkár visszatekintett diplomata-karrierjének erre az első nagy fegyvertényére, amelyre annak idején igen büszke volt.40 Ezt írja visszaemlékezéseiben, 1964 szeptemberét felidézve:

39 Dobszay János: így, vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből. Bp. 1991. 124.

40 Casaroli értékelése az 1967. január 13-18. közötti római magyar-vatikáni tárgyláson, a magyar fél 1967. január 31-i jelentése szerint: „A tárgyalás bevezetőjeként Casaroli hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták a Pártkongresszusnak az egyházakkal kapcsolatos állásfoglalásait. Ezeket hivatalos kormány-állásfoglalásoknak is tekintik. A Pártkongresszus megállapításait optimistának ítélik, amelyek megfelelnek a Vatikán elgondolásainak és kívánságainak is. Ugyanakkor kiemelték, hogy szerintük a katolikus egyház és állam kapcsolata elfogadható ugyan, de nem teljesen megnyugtató. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az 1964-es megállapodás a különböző kritikák ellenére is jónak bizonyult." Ólmosi i.m. 115.

28