Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Mészáros István: A "megjegyzések" kora (1950, 1957, 1964). Adalékok e megegyezések természetéhez

vánosság előtt történt az öt új püspök állami eskütétele a parlamentben; ünnepélyesen folyt le a felszentelésük a pesti Bazilikában. Mindkét alkalommal méltatták a szónokok a Vatikán és a Kádár-rezsim megegyezését.

1964 őszén a zsinaton néhány püspökkel több alkotta a magyar küldöttséget, mint korábban. 1965 szeptemberében megnyitotta kapuit Rómában a Pápai Magyar Egyházi Intézet, évenként 5-10 felszentelt hazai pap számára. 1967-ben újra megindulhatott a Teológia szak- folyóirat; a teológiai tanárok közül egyesek ezután részt vehettek külföldi konferenciákon; 1967-től a püspöki szinódusokon egy vagy két püspök jelen lehetett. 1968-ban aktuális lett volna az ad limina-látogatás, de a püspöki kar maga kérte ez alól a felmentést.

Tehát - bár titokban tartották, hogy miről folytak a viták, tárgyalások - az nyilvánvaló, hogy miben egyeztek meg: az imént felsorolt események jelentették az 1964 szeptemberi megegyezés konkrét hozamát.

Ezután a vatikáni és a magyar fél 2-3 évenként több-kevesebb rendszerességgel találkozott egymással, hol Budapesten, hol Rómában. Ezek legfőbb témája az időközben megüresedett püspöki székekre alkalmas jelöltek kiválasztása volt: az állam teljes erejével igyekezett a maga jelöltjeit elfogadtatni a Szentszékkel.33 S mind 1964 szeptemberében, mind a következő tárgyalásokon a további két kiemelt ügy: a Vatikán az egyházi vezetők kinevezését és lemondását szabályozó magyar állami rendelkezés megváltoztatását kívánta, de ehhez a magyar fél nem járult hozzá (bár a Szentszék elfogadta, hogy mindegyik pap esküt tegyen a Népköztársaságra). Abban viszont a Szentszék nem engedett, hogy feloldja a három magyar békepap-vezető kiközösítését.

Ez is változatlanul érvényben maradt.

*

Vajon mi indította a Kádár-kormányt arra, hogy 1962 őszén, 1963 tavaszán normalizált kapcsolat kialakítását kezdeményezze a Szentszékkel?

A Kádár-rezsim - akárcsak elődje az 1950-es években - ellenségesen állt szemben a Vatikánnal, amely szemükben „az imperialisták

33 Egy példa: a vatikáni küldöttek „püspöki, illetve apostoli kormányzói kinevezésekre a következőket terjesztették elő: Belon Gellert, Endrey Mihály, Rajz János, Bárd János, Lancz Kálmán, Korompai Tibor, Vajda József és Udvardy József. Az előterjesztett javaslatokat - Udvardy József kivételével - mint a legreakciósabb politika reprezentánsait - elutasítottuk. Ezt a Vatikán képviselője tudomásul vette azzal, hogy a kérdés maradjon nyitva továbbra is." „Jelentés a Politikai Bizottságnak a Vatikán képviselőivel folytatott tárgyalásról" 1967. január 31-én. Ólmosi i.m. 118.

22