Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Mészáros István: A "megjegyzések" kora (1950, 1957, 1964). Adalékok e megegyezések természetéhez

A zsinat első ülésszakaszán 1962 őszén három tagú magyar fő­pásztori küldöttség vehetett részt, köztük Hamvas Csanádi püspök, aki a hazai pártvezetőség megbízásából igyekezett kipuhatolni a Ká­dár-rezsim e szándékáról a Vatikán véleményét.30 Kedvező választ hozott, s a Politikai Bizottság 1963 márciusában döntött a Vatikánnal való tárgyalások megindításáról. Ezt követően 1963 áprilisában a Bécsben tartózkodó Casarolit titokban felkereste Hamvas és Brezanóczy, majd Casaroli most már hivatalosan, mint a Szentszék küldötte - 1963. má­jus 7-én Budapestre jött, s május 9-én távozott. 1963 októberében Prantner és Miklósi Imre járt Rómában, majd 1964. szeptember 10-én Casaroli ismét Budapestre érkezett, s néhány napos tanácskozás után szeptember 15-én aláírták az úgynevezett „részle­ges megállapodás"-t. Ez két részből állt: egy rövid, konkrétumot nem tartalmazó nyilatkozatból, amelyet a sajtóban is nyilvánosságra hoz­tak,31 valamint egy jegyzőkönyvből, ezt titkosították. Másnap az újságok közölték: megegyezett egymással a magyar kor­mány és a Vatikán', viszonyuk rendben van; léteznek ugyan még meg­oldandó problémák, de a kapcsolat alapvetően megnyugtatóan ren­dezett. Igen magasra értékelte a megegyezés jelentőségét a hazai ka­tolikus sajtó. A különféle munkahelyek MSZMP-pártszervezetei is részletesen megtárgyalták az eseményt, határozottan leszögezve: sem­mi változás nem lesz a hatalom vallás- és egyházellenes politikájában, teljes egészében érvényben van az 1958-as párthatározat a vallásos világné­zet elleni harcról. Ezzel egyidőben jelentette be a két fél: VI. Pál pápa Hamvas püs­pököt a kalocsai érseki székbe emelte, kinevezett három apostoli kor­mányzót címzetes püspökként, valamint két segédpüspököt.32 Nagy nyil­30 Hamvas püspök „felkérhető, hogy közvetítőként a magyar kormány álláspontját a Vatikánban ismertesse". „Előterjesztés a Politikai Bizottságnak" 1962. augusztus 10-én. Ólmosi i.m. 90. Kállai Gyula közölte a Politikai Bizottság kívánságát Ham­vas püspökkel. Ólmosi i.m. 204. - Zágon József 1962. október 20-án Rómában kelt, az USA-ban élő Szabó János prelátushoz írt leveléből: „Egészen bizalmasan köz­löm: a zsinat mellett a püspököknek megbízásuk van (a Kádár-kormánytól), hogy próbáljanak a Szentszékkel egyezségre jutni... még októberben megindulnak az eszmecserék. A magyarországi küldöttség már ujjong, s azt hiszi, hogy minden el van intézve...". Közli Mészáros István: „Állok Istenért, egyházért, hazáért". Bp. 2000. 155. 31 Népszabadság 1964. szeptember 16.; Új Ember 1964. szeptember 20. 32 Címzetes püspök lett Brezanóczy Pál egri, Cserháti József pécsi, Ijjas József Csanádi apostoh kormányzó, Bánk József győri, Winkler József szombathelyi me­gyéspüspök. - Új adatokat közöl az 1960-as évek hazai katolikus egyházi történé­seiről Kiszely Gábor: Állambiztonság 1956-1990., Bp. 2001. 97-143. 21

Next

/
Thumbnails
Contents