Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

2. A Báthoryak valláspolitikája

Ferencet és kinevezte helyette udvari lelkésznek a kálvinista Alesius Dénest. 1572 pünkösdjén a tordai országgyűléssel pedig kibocsátatta az un. „innovációs-törvényt", amelynek hamarosan minden nagyobb unitárius szabadgondolkodó áldozatául esett. Báthorynak először „a székely eretnekekkel" szemben kellett - az országgyűlés rendelkezése értelmében - a törvény teljes szigorával eljárnia. Az esetnek nyomát más dokumentumokban nem találni, csak Pirnát Antal hozza könyvében114, érdekességképpen azért megemlít­jük, mert világosabb képet nyújt az országban uralkodó vallási viszo­nyokról, és nem utolsósorban Báthory személyéről, meg vallási türel­méről. A négy külföldről hazatért és Kolozsvárt megtelepedett ifjú nem­csak az imádságról, az ünnepekről és az Eucharisztiáról hirdetett eret­nek tanokat, de Jézus megváltói halálát és feltámadását is „lebecsülte", valamint tagadta a lélek halhatatlanságát. A fejedelem egy Gyulafehérváron tartott luteránus (sic!) zsinattal fogságra ítéltette az ifjakat, akiket később befolyásos emberek kiváltot­tak, ha egyáltalán megtörtént az eset.115 Jobban dokumentált, hogy az antitrinitarius mozgalom markáns egyéniségeinek a rendelet miatt egymás után kellett Erdélyt elhagy­niuk. Például a köztiszteletben álló, valamikori kálvinista prédiká­tor, Adam Neusernek (+1576), aki 1570-ben kezdett el Heidelbergben szentháromságtagadó tanokat terjeszteni. Még ugyanebben az évben került kapcsolatba Békés Gáspárral a speyeri birodalmi gyűlésen, aki őt Erdélybe hívta. És valóban, amikor pár hónap múlva a német föld­ről menekülnie kellett, rövid lengyelországi tartózkodás után Erdély­ben húzta meg magát. Kolozsvárt azok társaságát kereste, akik az anti- trinitáriusok legradikálisabb szárnyához tartoztak és tagadták Jézus egylényegűségét az Atyával. A szász luteránusok 1572 tavaszán zsinatot tartottak. A fejedelem, aki valláspolitikájának elveit ekkorra már kidolgozta, ennek megfelelő irányelveket küldött Alesius Dénessel a zsinat résztvevői számára. Ezen rendelkezések egyikében őket a „mohamedánoktól" (értsd alatta a szentháromságtagadók szélsőségeseitől) és a lélek tagadóitól való éles elhatárolódásra szólította fel. 114 Lásd: Die Ideologie, 139 skk. 115 Uo. 156 skk. 44

Next

/
Thumbnails
Contents