Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

1. Az új állam neve: Erdély

testáns felekezethez.35 A luteránizmus és a kálvinizmus látszólag kizárólagossá vált az Erdélyi Fejedelemségben. De csak látszólag.

1.2.3. Az unitárius vallás helyzete

A 15. század 60-as éveinek a végére az erdélyi kálvinizmus egy még szabadelvűbb vallási mozgalom híveinek a bölcsője lett: a szentháromságtagadóké. Ennek a vallásnak a keletkezése a magyar reformáció történetének a legérdekesebb fejezete.36 Az antitrinitáriusokat, vagy ahogy később nevezték őket: az unitáriusokat Európa minden országában üldözték. Kivételt csak Lengyelország és Erdély képezett. Lengyelországban csak megtűrték ezt a hitet, Erdélyben viszont - 1568-ban ideiglenesen, 1571-ben pedig véglegesen - a bevett vallások közé sorolták.

Első ismert képviselője az a Miguel Servet (1511-1553)37 volt, akit a Christianismi Restitutio című, Bécsben névtelenül kiadott könyvében található szentháromságtagadó tanaiért 1553. október 27-én Jean Calvin Genfben máglyán megégetett.

Az ő követői - Fausto Sozzini38, Francesco Stancaro és Giorgio

35 „...miért hogy az úr Istennek jó voltából az evangéliomnak világosságát az ő felsége birodalmába mindenött felgerjesztötte, és kévánja, hogy az hamis tudomány és tévelygések az anya szent egyházból kitisztíttassanak, egyenlő akarattal végeztetött, hogy afféle egyházi renden való személyek, kik az pápai tudománhoz és emberi szerzéshez ragaszkodtanak, és abból meg térni nem akarnak, az ő felsége birodalmából mindenünnen kiigazíttassanak." EOE, II, 302-303.

36 Az erdélyi antitrinitárius mozgalom jelentőségéről és fontosabb képviselőiről sajátságos olvasmány A. Pirnat, Die Ideologie der Siebenbürger Antitrinitariern in den 1570-er Jahren, Budapest 1961. Ugyancsak érdekes szempontok szerint tárgyalja a témát M. Krisztinkovich, Wiedertäufer und Arianer im Karpatenraum, in: Ungarn-Jahrbuch, 3 (1971) 50-68.

37 A spanyol humanista orvos Servet 1511-ben született Villanuevában (Aragón). Jogi, teológiai és orvosi tanulmányokat folytatott és felfedezte a kis vérkört. 1531-ben cáfolta egy Hagenauban megjelent művében „De erroribus trinitatis" a szentháromságról szóló katolikus tanítást. Straßburgban, Párizsban, Lyonban és Bécsben lakott, ahol 1553-ban, álnév alatt megjelentette főművét a „Christianismi Restitutio"-t. Vő. E. Iserloh, Europa, in: H. Jedin, Handbuch, IV, 397.

38 Sozzini Sienában született. Nagybátyjának, Laelius Sozzininek szabadgondolkodói nézeteit és írásait magáévá téve 1579-től haláláig Lengyelországban működött. Szektájának lelki és szervezeti középpontja Rakowban volt. Sandomirnál, ahol évente zsinatjaikat tartották és egy gimnázium is működött. 1578 őszétől 1579 tavaszáig Sozzini Kolozsváron lakott. Vö. J. Horváth, A reformáció, 342-344.

23