Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
1. Az új állam neve: Erdély
állt a három elismert vallás közül választani. Aki lelkiismereti okoknál fogva egyikhez sem csatlakozott, el kellett hagynia az országot. A szászok 1564-ben életbe hívták a maguk szász-nemzeti egyházát. Közöttük nagy nehézségek árán, és csak jóval később tudott - előbb Szászvárosban, majd Brassóban - meggyökerezni a kálvinizmus.32 Ettől a pillanattól kezdve Erdélyben a lutheri és a helvét irányzat nemcsak vallási, de nemzeti hovatartozást is jelentett. A luteránusoknál dogmatikai, istentiszteleti és egyházjogi dolgokban egység uralkodott, a kálvinistáknál viszont ennek az egységnek a kikristályosodása évtizedekig tartott. A magyar kálvinizmusra inkább a zürichi, a baseli sőt a strassbourgi irány, semmint Jean Calvin (1509- 1556) nyomta rá a bélyegét. Megalkotója pedig Méliusz/Juhász Péter volt, aki 1561-ben Theodor Beza (+1605) szellemében megszerkesztette a Debreceni és Egervölgyi hitvallást, amelyet az 1567-ben Debrecenben zsinatra összegyűlt magyar lelkészek egyhangúlag elfogadtak. 1570- ben Csengerben tartottak zsinatot, amelyen a résztvevők egyformán elhatárolták magukat mind a luteránizmustól, mind az időközben egyre inkább teret hódító antitrinitarianizmustól; majd elfogadták Buliinger (+1575)33 Confessio Helvetica Posterior]^ és ezen az alapon saját hitvallást szerkesztettek. Erdélyben új szakaszba lépett a reformáció. A helvét irányzathoz tartozó prédikátoroknak Csíkba, Gyergyóba és Kászonba is sikerült eljutniuk.34 A katolikus-ellenes hangulat 1566-ban érte el a tetőfokát. A március 10-én megnyílt tordai országgyűlés minden pápista szerzetest és papot kiutasított az országból, ha az nem csatlakozott valamelyik pro32 Vö. Fr.Teutsch, Die kirchliche Verhältnisse Siebenbürgens, Halle 1906,24. 33 A svájci reformátor 1504-ben Bremgartenben született az ottani lelkész gyermekeként. Kölnben tanult és ugyanott lett luteránus. Visszatérése után lépett Zwingli örökébe. Előbb a Zürcher Synodalordnung-ot (1532) alkotta meg, majd megszerkesztette az első Helvét Hitvallást (1536). Calvinnal lépett egyezségre később az úrvacsora-vitában (Consensus Tigurinus 1549). Egy még későbbi megegyezés akkor jött létre közöttük, amikor elfogadták az általa megfogalmazott Confessio Helvetica Il-t (1562), amelyet aztán minden svájci reformált egyház átvett. így a zwinglianiz- must az egyre inkább teret nyerő kálvinizmushoz csatolta. Vö. E. Iserloh, Europa, in: Handbuch, IV, 262. 34 Zoványi ]., A magyarországi, 57-58. 22