Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
1. Az új állam neve: Erdély
1. Az új állam neve: Erdély 1.1 Erdély politikai helyzete 1571-ben Erdélynek már a középkorban is különleges helyzete és belső struktúrája volt. Adódott ez a szinte különálló vajdaság földrajzi helyzetéből és a három országalkotó etnikumának sajátosságából. Erdélynek ezért volt elegendő a Mohácsi vész (1526) után röpke 20 év ahhoz, hogy önálló országgá fejlődjék. Igaz, az a 12 éves harc, amit a Franciaország, Anglia, a pápa, valamint a német katolikus fejedelmek által támogatott nemzeti király, Zápolya János (+1540) folytatott a trónért Habsburg Ferdinánddal (+1564), sok erejét és fiát felemésztette, később azonban Fráter György (+1551) erős keze és ügyes kormányzása alatt a fejedelemség elkezdte történelmi szerepének teljesítését: a független magyar államiság, a magyarságtudat és kultúra átmentését a török által elfoglalt és nyomorgatott anyaországtól. Buda elfoglalása után (1541) az ország tragikus szétesése három részre viszonylagos nyugalmat hozott Erdélynek. Mialatt a középső rész a török birodalom hadainak felvonulási terepévé és rablásainak prédájává vált, a királyi Magyarország - Európa többi országaihoz hasonlóan - élte a maga, egyszerű, a török veszélyt állandóan rettegő életét. Erdély viszont, hála mindenkori fejedelmei ügyes diplomáciájának, békét élvezett, sőt hamarosan virágkorához is elérkezett. Köszönhető volt ez elsősorban annak a Fráter Györgynek, aki „politikai, diplomáciai, pénzügyi sőt hadászati téren egyaránt ezeréves történelmünk egyik legnagyobb lángelméje".1 János Zsigmondnak Szolimán szultán (+1566) színe előtt történt emlékezetes, zimonyi meghódolása után (1566) Erdély végérvényesen maga mellett tudhatta Európa egyik legnagyobb hatalmát. A tőle kapott szabad fejedelemválasztásból eredő függetlenségét nagyszerűen kihasználva lassacskán kiépítette életerős belső szervezetét: önálló hadsereget szervezett, rendezte belső államháztartását. Bár évi adót fizetett és nem lehetett önálló külpolitikája, de diplomatái Európa 1 Pezenhoffer, A., A magyar nemzet története (a Mohácsi vésztől napjainkig), Pilisszentlélek, 1993,233. 9
