Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)

Függelék

Az énekkar vezetője Kovács András volt, a Liszt Ferenc Zeneakadémia egykori diákja és Kodály Zoltán növendéke, aki belgiumi útja során külön is érdeklődött utána. Kiváló karmester, de nem sok pszichológiai érzékkel rendelkező ember volt. Nehezen értette meg, hogy a fiúk és a lányok elsőrendű feladata nem az énekkari munka, hanem az egyetemi tanulás. Elvárta, hogy mindenki vakon engedelmeskedjék neki.

Az énekkar és a tánccsoport 1960-ban oszlott fel, amikor a Katolikus Egyetem magyar diákjainak a létszáma 73-ra csökkent és Kovács András a lausanne-i Zeneakadémián kapott tanári állást.

Rövid ideig volt a Kollégiumnak futballcsapata is. Sokan voltak, akik jól fociztak, sőt egyesek kimagasló eredményeket értek el. Amikor egy lelkes, de eléggé primitív magyar meghallotta, levelet írt Hegyi Jancsinak. Kérte, hogy a leuveni magyar csapat jöjjön el a falujába játszani. A belépődíjat 20 Fr-ban határozta meg. Hozzá is tette, hogy ezer néző esetén 20 000 Fr-ot, kétezer után pedig 40 000 Fr-ot fognak beseperni, amit aztán egyenlően felosztanak egymás között.

Gyakorlati tanácsokat is adott zászlócseréről és virágokról, amelyeket a fiúk a női közönség soraiban szórnának szét. Levelét Burdiga Gyula névvel zárta. Hegyi Jancsi fellelkesedett. Hitt a levélírónak. A meccsen alig 25 néző jelent meg, és ebből is a legtöbb a magyar diákok közül került ki. Ettől kezdve Jancsit én csak Burdiga Gyulának neveztem... Ő különben mérnök lett.

Az idők során többször érkezett hozzánk egy-egy neves előadó, így pl. a közismert Cs. Szabó László is. Nem emlékszem már arra, hogy mi volt az előadása témája, de arra igen, hogy elbeszélése szerint a doktori disszertációját a flamand takácsokról írta és nem irodalmi témáról, habár irodalmi munkásságával szerzett magának nagy nevet.

Az ilyen nagy egyéniségeket egyszerűen „mesternek" szokták szólítani. Luczek Pista, aki akkor a diákszövetség elnöke volt, nagy derültséget váltott ki, amikor „mester úrnak" szólította.

66