Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)
Függelék
érkezett. A magyar menekültek megszokták, hogy mindent ingyen kapnak. Muzslay atya támogatása nélkül a vállalkozás eleve halálra volt ítélve. Az országban szétszórtan élő, és az idegen nyelvet még nem ismerő magyar munkásfiatalok számára a Karitász titkárságain egy-egy csomag folyóiratot helyezett el. A magyar betűre éhes munkásfiúk minden hónap végén sorakoztak a Karitász irodái előtt. A folyóirat első főszerkesztője Péterfalvy András lett. Pszichológiát tanult, és nagy álmodozó volt. Tartalmilag a lap nem is volt rossz. Az akkori nevezetességek és terjedelmes leírások töltötték meg. A kommunista rendszer elleni meggyőződés jól kidomborodott. Igazi átütő sikerről azonban nem lehet beszélni. A folyóirat élére hamarosan új főszerkesztő került: Siményi Alfréd. Egész éjszakákat is hajlandó volt átvitatkozni a lap érdekében. A vezetése alatt a folyóirat nívója határozottan emelkedett és ezzel együtt a lap iránti érdeklődés is, ami aztán lassan anyagilag is éreztette a hatását. Egyszer azonban a folyóirat megjelenése váratlanul megakadt. Mikor a kívülállók közül néhányan érdeklődtek Muzslay atyánál a lap megszűnése iránt, így válaszolt: — A folyóirat jó volt, és a szerkesztőség is szépen működött, de csaknem minden szerkesztőségi tag megbukott a vizsgáin... Mielőtt Rezek atya Braziliába költözött volna, hogy a bencések ottani magyar gimnáziumában tanári munkát vállaljon, kérte Muzslay atyát, hogy vállalja az „Ahogy lehet" további szerkesztését. A válasz: — Egy jezsuita számára nincs „ahogy lehet". Ha ő vállalni tudná a folyóirat további sorsát, a címe ez lenne: „így lehet"... Az énekkar és a tánccsoport megteremtésébe is Muzslay atya sok energiát és pénzt ölt, de meg is lett a látszata. Ahol az énekkar vagy a tánccsoport fellépett, mindenütt nagy sikert aratott. A magyar diákok „Bartók Béla Kórusa" nagy hírnévre tett szert. A belga rádióban többször is szerepelt, és egy hanglemeze is megjelent. 65
