Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

I. A szociális kérdés - 1. A rabszolgaság

indultak meg a nyugati kormányok részéről a próbálkozások az újkori rabszolgaság legfőbb táplálói, a tengeri kalózok megfékezésére.

A jezsuita Claver Szent Péter (1581-1654) a dél-amerikai rabszolga-kereskedelem központjában Carthagénában negyven éven át minden erejét az Afrikából odahurcolt négerek testi-lelki gondozására szentelte. Külön fogadalommal kötelezte magát erre. XIII. Leó pápa a néger missziók pártfogójává avatta.

Minden elismerésre és csodálatra méltó a jezsuiták munkája Paraguayban, ahol az indiánok tömegeit mentették meg a rabszolgaságtól, és százötven éven át (1610-1767) fenntartottak egy keresztény indián közösséget, amelyet nem a közösség tagjainak az egyenetlenkedése szüntetett meg, amint az az újkori utópisztikus próbálkozások esetében történt, hanem a portugál és spanyol gyarmatosok embertelensége, és a szabadgondolkodó, az egyház és a jezsuita ellenes diktátorok erőszaka szórt szét.

A rabszolgaság megszüntetésére irányuló törekvések a 19. század elején indultak meg.

Brazília elvben már 1752-ben felszabadította a rabszolgáit, de a valóságban még a 19. század közepén is 2 millió rabszolgája volt. A bécsi kongresszus (1815) rábírta ugyan az európai hatalmakat a rabszolga-kereskedelem betiltására, de csak a nyilvános rabszolgavadászat szűnt meg. A francia forradalom deklarálta ugyan az emberi jogokat, a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget, de a rabszolgaság megszüntetésére a francia gyarmatokon csak 1848-ban került sor

Az angolok a 18. században a rabszolga-kereskedelem kb. 50%-át a kezükben tartották. Mégis ők voltak az elsők, akik azt 1807-ben megtiltották, sőt 1833-ban a rabszolgaság intézményét is megszüntették. Ennek magyarázatát gazdasági megfontolásokban kereshetjük.

Közgazdászaik kimutatták, hogy a rabszolgák munkájának a termelékenysége nagyon alacsony, és a hozama alig fedi a

18