Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

I. A szociális kérdés - 2. A jobbágyság

munka költségét. Csakis az ültetvényeken lehetne még egyelőre fenntartani, ahol a nyereség még mindig nagyobb, mint a termelési költség.

A gépesítés, amitől a bölcselők az ember felszabadítását várták, egyre jövedelmezőtlenebbé tette a rabszolgák kényszermunkáját. Az egyre inkább kibontakozó gazdasági liberalizmus előnyben részesítette a szabad munkaerőt, amelyet a gazdasági konjunktúra hullámzásainak megfelelően a termelési folyamatban felhasználhatott vagy abból kitaszíthatott.

A holland Kelet-Indiában 1859-ben szüntették meg a rabszolgaságot, Eszak-Amerikában, ahol a polgárháború kitörésekor (1861) csaknem 4 millió rabszolga élt, 1865-ben; Portugáliában 1878-ban. Spanyolország volt az utolsó ebben a folyamatban. Brazíliában csak 1888-ban szüntették meg a rabszolgaságot, miután XIII. Leó pápa hatalmas körlevélben szólította fel a művelt világot a rabszolgaság végleges eltörlésére.

Minden tilalom és nemzetközi ellenőrzés ellenére Afrika egyes részein századunk harmincas éveiben még mindig létezett a rabszolgaság.

Európában a rabszolgaság intézménye a századok során fokozatosan jobbágysággá fejlődött. Az egykori szolga telkes gazdává, szabad bérlővé, zsellérré vagy uradalmi cseléddé vált. Az egykori gyarmatok felszabadított rabszolga tömegei proletársorsra jutottak

Ma jogilag minden ember szabad, miközben szerte a világon milliók élnek a pénz, a gazdasági hatalom és politikai rendszerek rabszolgaságában.

2. A jobbágyság

Az európai társadalmakban a rabszolgaság a középkorban lassan jobbágysággá alakul át. A jobbágyok egy része a rabszolgák ivadéka. Nyugat-Európában a középkor végén a job19