Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

I. A szociális kérdés

I. A SZOCIÁLIS KÉRDÉS

„Szociális" kérdés, vagy „társadalmi" kérdés? „Szociális", vagy „társadalmi" tanítás?...

Vannak, akik úgy vélik, hogy a latin eredetű szociális jelzőt a magyarban a „társadalmi" szóval kell lefordítanunk, mivel a „szociális" szó a magyar nyelvben szűkebb értelmű és a szegénység kérdéséhez kapcsolódik. A pápai dokumentumok viszont nemcsak a szegénységről, hanem a társadalom minden rétegét érintő, tehát társadalmi kérdésekről szólnak. Ezért tartják a „társadalmi" jelzőt helyesebbnek.

A nyugati nyelvekben a szociális jelzőnek megvan ugyanaz a jelentése, mint a magyarban. Ennek ellenére az „Az Egyház szociális tanítása" kifejezés honosodott meg. Az angolban: „Social Teaching of the Church", a franciában: „L'enseignement social de TÉglise", a hollandban: „De sociale leer van de Kerk", a németben: „Die Soziallehre der Kirche", az olaszban: „Dottrina sociale della Chiesa" stb.

Miért nem tarthatnánk meg a magyar nyelvben is „Az Egyház szociális tanítása"- elnevezést? Annál is inkább, mivel az Egyház szociális tanításának a legfőbb figyelme mindig a gazdasági, társadalmi és politikai rendszerek áldozatainak, a szegényeknek, az üldözötteknek és a kitaszítottaknak a sorsára irányul. Krisztus minden igazi tanítványa azonosítja magát a szegényekkel. Mind a földi, mind az örök élete meghatározója az áldozatos szeretet.

A szociális kérdés azoknak a problémáknak a gyűjtőfogalma, amelyek a társadalom életében feszültségeket, zavarokat okoznak, és esetleg a rend felbomlását idézik elő. Már az ókorban főleg ezek irányították a tudósok figyelmét a társadalom problémái tanulmányozására.

9