Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása
méletekben megfogalmazott eltérő eredete változatos módon jelentkezik.16 A kereskedő csoportok és társulások korai léte bizonyított. Ezek részben a francia király, részben a császár alattvalói.17 A források alapján megjelenésük a XI-XII. század közepe közötti időre tehető. Előzményeik a Karoling-korban tűnnek fel, mint a kölcsönös segítés elég bizonytalanul meghatározott társulásai, amelyekben a germán elemek vannak túlsúlyban. Ezek lassan krisztianizálódtak és testvérü- letek elnevezés alatt működtek. Charité névvel egész Franciaországban elterjedtek, ebben az időben társult jellegüket az amitié megjelölés fejezi ki. Flandriában — a skandináv és friz gildeknek hatására — igen korán megfigyelhetők. Ezen a területen a vallási szempont elhalványul, erőteljesebbé lesz a gazdasági tevékenység. Tény, hogy ez a gilde nemcsak kereskedőkből állt: Saint Omerben papokat és lovagokat is fel lehetett tagjai közé venni, Valenciennes-ben csak kereskedő lehetett a gilde prévőt-ja. Chédeville mindebből arra következtetett, hogy nem a kereskedők teremtették meg a gildet, hanem egy előzetesen meglevő intézményt vezettek érdekeik számára kedvező fejlődési irányba. A Saint Omer-i körülmények ismeretében állapítja meg: „A gilde már ebben a korban hatalmas intézmény, jövedelmekkel és javakkal ellátva, köztük a gildhalle-val, amelyben a tagok összegyűltek; sőt a gilde itt afelé haladt, hogy részt kívánt a város kormányzásában, mivel Saint Omerben hozzájárult az erődítmények, kapuk, falak karbantartásához." Flandriában erőteljesen növekedett a kereskedőknek és társulásaiknak a súlya. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy ezeket a kereskedőket saját peres eljárással és saját joggal, a „ius mercatorum"-mal ruházzák fel. Ennek eredete nem magyarázható egyértelműen, de kiemeli, hogy Niermeyer a peres eljárásnál alkalmazott bizonyítási esküből kiindulva XI. század eleji forrás alapján úgy gondolja: eredete azokból a „Praeceptum judaeorum"-okból vezethető le, amelyeket Jámbor Lajos ismert el a zsidók részére. A zsidóknak ugyanis a bíróság előtt esküvel kellett tisztázniuk magukat és ilyen módon mentesültek az istenítélet különböző formáitól. Nier16 Chédeville, 116. és köv. old. 17 Megállapítása a 991-1002 között szerkesztett londoni vámszabás adataira épül. 31
