Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása
meyer szerint tehát ez az eljárás a zsidó kereskedőkről terjedt volna át a keresztény kereskedőkre.18 A kereskedelemnek, a gildenek és a városfejlődésnek egymástól való függetlenségét a francia területek viszonylatában példákkal is érzékelteti. A Szajnától északra a kereskedelem súlyának jelentős növekedése figyelhető meg, ennek ellenére Rouenban a gildet nem lehet kimutatni 1150 előtt. Máshol pedig, ahol van korai gilde, ott nem a flandriaiéhoz hasonló a jellege. Bizonyos monopóliumok megszerzésére törekszenek (pl. a párizsi hajósok a Szajna vízi kereskedői 1170-től kimutathatóan), de más jellegű tevékenységük nem ismert. Nagy nyomatékkai írja le: A Nyugat és Közép vidékein pedig, ahol a városok megelevenedése igen korai időre tehető, a kereskedőknek mind csoportosulásai, mind társulásai jelentéktelenek.19 Nagyobb súllyal jelennek meg ezeken a területeken a seigneuri hatalom közegei a pénzverők, akiknek miles et civis jelölése jól megfér vazallus mivoltukkal. Ezek tekintélyes emberek voltak s úgy tűnik, a XII. század közepéig — legalábbis Besançonban — birtokolták a város püspöki maire-jének tisztségét. Volt köztük szolgaállapotú is, de „akár szabadok voltak, akár nem, úgy látszik a francia városok többségében ezek a személyek voltak ott az első polgári családok eredeténél".20 A városi környezet a vagyonszerzéshez is több lehetőséget kínált, főként a telekspekuláció — ha a föld hamar kikerült a seigneurialis rendszerből és a viri hereditarii teljes tulajdona lett (pl. Gentben) —, vagy a pénzkölcsönzés révén. A polgárság kezdetei a valóságban sokfélék: egészen a XII. század első évtizedéig a még gyengén megszilárdult csoportok többalakú magatartást mutatnak. Nemcsak a város és vidék elválása volt igen lassú, a városi belső miliő formálódása hasonló fokozatossággal történt. A »városi« miliő — mint megfogalmazza — az individualizmus gyűjtőhelye volt; s mintegy ennek a visszahatásával lehet magyarázni azt, hogy itt fejlődtek ki a társulás formái: a gilde, a testvé- rület vagy a kommuna.21 18 Chécleville, 130. és köv. old. 19 Chécleville, 132. old. 20 Chécleville, 135. old., Ljublinszkaja a városi tömegek servilis helyzetét emeli ki tanulmányában. 119. old. 21 Chécleville, 138. és köv. old. 32
