Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - A székesfehérvári kiváltságlevél (Keletkezésének feltételezett körülményei)
legendájából „kivonatol". Az 1411. évi oklevél bevezető részében a Legenda maior Sancti Stephani-nak Hartvik szerkesztésébe is átvett Szent István és előkelői általi törvényhozása: „...cum episcopis et primatibus Hungarie statutum a se decretum manifestum fecit..."451 része cseng vissza, Szent István pápai legátusságának említése nélkül, Szent István vélt oklevelének említése helyett pedig csak IV. Bélának 1237. évi oklevelére hivatkozik, amelyet IV. László és Nagy Lajos is megerősített.452 Az 1411. évi oklevelet a Szent Istvánnak tulajdonított oklevél fenntartó szövegeként elfogadni nem lehet, mert erről nem szól. Marad tehát az 1496. évi ítéletlevélbe foglalt IV. Bélának tartalmilag átírt oklevele, amely Szent István pápai legátus voltát örökíti meg, ehhez a Hartvik-legenda elbeszélése szolgált alapul. A Hartvik-legendát már a XII. században, III. Ince approbatiója előtt is jogbiztosító eszköznek tekintették.453 István nagyobb legendáját Hartvik szerkesztése számos részletében átvette. Ebben a Hartvik- legendára épült István-kultuszban azonban III. Ince pápa intézkedése változást hozott: a Hartvik-legenda autentikus életrajzzá vált, oly módon azonban, hogy a Hartviknál megfogalmazott „mindkét jog (ius utrumque)" azaz a „lelki" és az „evilági" alapján történő királyi egyházszervezésre vonatkozó részből a pápa a mindkét jogot törölte. Ez a pápa által változtatott legendaszöveg lett aztán a szertartási lectio s breviáriumokba másolva élt tovább454 Szent István életrajzának a honi körülmények igazolásaként! fel- használására Bartoniek Emma vizsgálata szintén, már korábban felhívta a figyelmet, amikor kimutatta a beregi eskü és a kuncikkelyeknek Hartvikon alapuló szövegezését.455 456 1233-ban II. András a beregi esküben arra kötelezi magát, hogy Szent Istvántól származó öröklési jogból eredően, az egyházak gyarapításával követi ősei példáját. A hangsúly tehát a Szent Istvánra visszavezetett öröklési jogon van. 1279-ben a kuncikkelyekben pedig azt fogalmazták meg: a magyar királyi hatalom végső forrása a szentszék.4 451 SRH II. 415. old. 452 Kumorovitz 1987. 560. sz.; Reg. Arp. nr. 3377. cs Nagy Lajos 1379-ben. 453 Gerics 1962. 10. és köv. old. 454 Gerics 1987. 226-231. old. 455 Bartoniek, 370. old. 456 Bartoniek, 370. old. 4. jegyzet. 159