Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése

Jellegzetesen Kézai betoldása a honfoglalás leírása közben a magyar seregben a decurio-k szerepeltetése. 0 A decurio-kat a Digesta XIII. századi glosszátorai, köztük Accursius és Azo ismételten azzal a megjegyzéssel magyarázták, „helyettük ma tanácsosok vannak (decuriones... loco quorum hodie consiliarii sunt...)"430 431

A fentiek alapján tehát a magyar ősi társadalom szervezetének az olasz kommunák mintája szerinti leírásához és elképzeléséhez a XIII. századi magyar várszervezet és az akkori olasz városalkotmány bizonyos elemei közti formális és terminológiai kapcsolat adta az ösztönzést Kézainak, amelyek közül különösen fontos, mert a „népfelség" koncepcióját érinti, az itáliai kommunák praeco-inak szerepe.

Amint a hun történet commune kifejezésének helyes értelmezéséhez a római-kánoni fogalomkészlet elemeinek ismerete vezetett el, hasonlóan ugyanennek a fogalom- és szókincsnek a segítségével illeszthetjük a megfelelő összefüggésbe az 1294. évi királyi ítéletlevél commune, is n. szavát is.

Az oklevél körültekintő megszövegezését nagyban magyarázza az az tény, hogy a jogtudós esztergomi érseknek, Ladomérnak és egyházának a javára szóló ítéletet tartalmaz. Fontos, hogy az oklevél ismételten egymás mellett szerepeltet három jogforrást: a római jogot, a kánonjogot és az ország ősi szokásjogát.432 433 Feltűnő az ítéletben az in possessorio és az in petitorio, valamint az appellatio és provocatio római-kánoni jogi fogalmainak az emlegetése.4 3 Mindezek szolgálnak keretül az ítéletlevél alább értelmezendő kitételének magyarázatához.

Az ítéletlevélnek vizsgálatunk szempontjából a legfontosabb része a következő: „...mindezeket a fent mondott jogokat megnevezve a jövőre vonatkozó, teljesebb óvatosság kedvéért sorrendben ebbe az oklevélbe foglaltattuk, s mindezt az esztergomi szentegyház előbb említett jogairól, hogy ti. a cives ne vihessék az iudex és esküdtjeik ítélkezése elé, vagy hogy az esztergomi civitas-ra kirótt collectât utá430 SRH /. 165. old. A bővebb szöveg e helyett decanusokat említ, SRH 1. 287. old.

431 Gierke 111. 201. old. 36. jegyzet.

432 „...canonicalium Civiliumque... cognitores iurium...” és a „mos antiquus”, MES II. 354. old. ill. „utrorumque iurium legitime sancciones et ...Regni nostri ...mos uulgatus”. MES II. 358. old.

433 MES II. 358. old.

153