Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város
re et nostro subinde semper studiosi fuerunt circa regium servitium et de suo proprio villam munierunt." Az oklevélben az „in malis finibus" telepítés célja és az erődítés feladata egyszerre fejeződik ki.385 Sopron helyzete a fentiek szerint a normandiai katonai kommunákéval hasonlítható.386 A koronához tartozó Nagyszombat és a katonai kommuna jegyeit hordozó Sopron bemutatása után, három olyan lényeges problémakör tárgyalására kerül sor, melyek számba veszik Esztergomnak, a kiváltságlevél nélküli városnak a királyi, majd érseki székhely voltából adódó lényeges vonásait. Ezt követően az esztergomi kommunát mutatom be, ismereteim szerint az egyetlen Árpád-kori kommunát. A zárórészben a székesfehérvári kiváltságlevélről írok, különös tekintettel keletkezésének feltételezett körülményeire. Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város Esztergom múltjának kutatói, miként Székesfehérváré is, kutatásuk középpontjába az oklevelet adó, a pecsétet alkalmazó települést állították. Valójában mind Esztergom, mind Székesfehérvár három, jól elhatárolható részből álló egység. Egyik része a királyi várszervezet, azaz a királytól közvetlen függésben lévő rész. Ennek jellemzője a várbirtok (terra castri) és a proprius függésben lévő várjobbágyok (iobbagi- ones castri), várnépek (castrenses) színes, ám a XIII. sz. általunk vizsgált korszakában lassan változó világa. A várbirtok létéből adódik: a királyi tulajdon mind Székesfehérvárott, mind Esztergomban igen jelentős volt. A második rész az egyházi szféra: érseki, káptalani, préposti és egyéb egyházak számíthatóak ide. Birtokaik ugyanúgy, mint a rajtuk élő népek sokkal kötöttebbek voltak, mint a királyi magánúri 385 HO II. 38-40. old. 386 Vö. 49-50. jegyzet és a hozzátartozó szöveg. Mantes (1158-1159): Petit- Dutaillis 95. old. és 192. jegyzete. 140