Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város

birtok népei. A király dönthetett a tőle függésben élő szolgáltatói sorsáról, ám ez az egyházi birtok esetében nem így volt. A kánonjog — Gratianus és más kánonjogászok megfogalmazásában — rögzíti az egyházi javaknak, birtokoknak és a rajtuk élő népeiknek elidegeníthetetlenségét.j87 Az egyházi javaknak egyetlen tulajdonosa az égi patrónus. A harmadik részt úgy jellemezhetjük: az önként odatelepe- dettek csoportja. Ezeknek a király államfőjük, s ők azok, akiknek vizsgálatára a szakirodalom légióként kitért. Lakóinak gyűjtőneveként a „latinus" kifejezés tekinthető.387 388 Oklevéladásuk, pecséthasználatuk igen korán rájuk irányította a kutatók figyelmét. Elsőként ezzel a résszel kívánunk foglalkozni, s e rész elkülönítésére alkalmazzuk mind Székesfehérvár, mind Esztergom nevéhez kapcsolva a latinus jelzőt. Pecséthasználatuk, oklevéladásuk és más jellegzetességük arra utal: létüket jogi keretekbe foglaltan élték, s éppen ezért vizsgálatuknál is a jog, főként a római jog érvényesítése vezet eredményre és világítja meg azokat a tényeket, melyek alapján jogi személyiségük és városlétük alapvonásai meghatározhatók.

A jogi személyiségnek a meghatározásánál a Digesta vonatkozó részei (Dig 3, 4) az irányt mutatóak.389 A Digesta itt az universitasról, az állam mintájára (ad exemplum reipublicae) működő testületekről ír. Ezeknek a sajátosságuk, hogy közös vagyonuk (res communes), közös pénztáruk (arca communis) és actoruk vagy syndicusuk van. A jogi személyként, azaz universitasként megfogalmazható városiét legérzékelhetőbben a közös vagyon, a kollektív tulajdon révén határozható meg. Le Goff kifejtése szerint ez a közös tulajdon főként négy dologban testesült meg: a város kincstára, a közösség ingatlanai — pl. a hôtel de ville —, a közös cselekvésre szólító harang és a város (universitas) pecsétje. A pecséthasználat és jogi személyiség egyértelműen összekapcsolódott. A saját pecsét léte a bizonyíték arra, hogy a város közössége nemcsak a jogi személyiség, hanem a perso387 A kérdéskör szakirodalma: Bolla Hona, A királyi és egyházi birtok népei az Árpád-korban. = A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. (Ért. a tört. tud. köréből 100.) Bp. 1983. 198-273. old. Az egyházi birtok elidegeníthetetlenségére ugyanott 208-209. old.

388 Székely, 1972, 53. old.

389 Gerics, 1979. 581-583. old.

141